Magyar Országos Tudósító, 1930. február/2

1930-02-21 [032]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ á, törvényszéki kiadás. V ^ Fudapest, 103o. február 21. — - AZ ÜGYVÉDI KAMARA ÉVI JELENTÉSE. A Budapesti ügyvédi Kamara évi jelentését minden évben nemcsak a jogászvilág kíséri feliokozott érdeklődéssel, hanem az egész magyar társadalom. A közszabadságok, a jog és törvény őreinek, a lakosság ügyes-bajos dolgait intéző ügyvédeknek munkájából visszatükröződik az

7 társadalom közállapota. A budapesti Ügyvédi Kamara a legutolsó választmányi ülésen tárgyalta le a kamara elmúlt évi működéséről szóló jelentést, melyet most a közgyűlés hozzájárulása után terjesztenek majd az igazságügyminiszterkxx elé. Rámutat a jelentés elsősorban arra a nehéz gazdasági helyzetre, amelybe az ország jutott ós sajnálattal állapítja meg, hogy ébren a sse génys egünkben, minden szerehes ét lenségülik mellett is sok része van annak a sajnálatos mentalitásnak, mely előidézte,hegy felépítési törekvések helyett szinte lázas leépítési tendencia mutatkozik a magyar társadalomban. Tedig azt kellene meggondolni,hogy minden egyes független polgári egzisztencia leépítése a maga helyén a társadalom szilárdságát gyengíti és elősegíti az erkölcsi és gazdasági erek meglazulását. Magyarország mai megpróbáltatásokkal terhes életében a jogalkotás akkor teljesiti igazán nemzetmentőbb hivatását, ha minél jobban szolgálja az egyéniségek és képességek szabad érvényesülés ét,a tehetsegek kifej lését. A háború idejében történt korlátozásokat - mondja a jelent-s indokolni lehetett a kényszerhelyzettel, bár esek a korlátozások sem min* dig az adott helyzetből fakadtak, hanem sokszer csak pszihózistól eredtek. Osak egy példát említve a sok közül, kiemeli a jelentés, hogy a földbirtokforgalom teljes szabadságának hiánya milyen mértékben lett a felvagyon nagymértékű értékcsökkenésének előidézője. Kifejti a jelentés, hogy mig a szabadságokért küzdő jogalkotás a legalkalmasabb kártékony törekvések megakadályozására, addig a folytonos korlátozás csak arra a lehetetlen szerepre van kárhoztatva, hegy központi akarattal helyettesítse a társadalom millió forrásából fakadó energiáknak önként ki alakulo harmóniáját. A törvények és rendeletek Özöne, - mint azt a kúria elnöke is megállapította - csak a betegség tüneteit szünteti meg, ezt is csak esetleg, de a betegséget nem gyógyítja. Károsnak mondja a jelentés a rendeletek tömegét, ktt különösen az egész jogéletp re kiható pvigári perrendtartásban megszabott értékhatároknak rendeleti utón való megváltoztatását emeli ki. Az igazságszolgáltatástan a polgárok részérea biztosított perjogi garanciák vannak itt veszélyeztetve. Nem lenét pénzügyi szempontokkal indokolni azoknak a garanciáknak leépítés ét,melyek a polgárság jogszolgáltatási érdekeit veszélyeztetik. Sürgeti a jelentés az esküdtbíróság visszaállítását ^a sajtójog terén mutatkozó korlátozások meg szüntetését, a független közigazgatási bíróság megvalósítását, az egyesülési és gyülekezési jognak modern kodifikálását. Azzal fejezi be a vaskos kötetre terjedi évi jelentés bevezető részét, hogy csak ugy óvhatjuk meg ezeréves szerepünket, ha jogállományunkat megőrizzük és kiterjesztve fejlesztjük. Részletesen foglalkozik a jelentés az ügyvédség mai helyzetévei és szomorúan mutat rá az ügyvédi kar hatványozottan terjedő elszegényedésére. Az ok, a szűnni nem akaró, de még csak nem is enyhülő gazdasági válság, a forgalom hiánya,mely az ügyvédek késett is termés zerü munka né lkü liséget eredményez, A további ok többek közt), hegy az országos önkit ás folytam a fővárosba menekült ügyvédek és a bir°l vizsgával rendelkező nyigdijasok száma megduzzasztetta az amúgyis túlterhelt ügyvédi kar létszámát. Működési területek megszűntek, segítési módok elmaradtak. Hangsúlyozza a jelentés, hogy az ügyvédi kar bízik abban, hegy a miniszter meg fog küzdeni azokkal a nehézségekkel,melyek az ügyvédi kar boldogulása elé tornyosulnak. i:

eg jelöli azokat a módozatokat,melyek az ügyvédség helyzetén segíteni hivat va lennének. Igy többek közt kiemeli, hogy az okirati kényszerrel Szóló törvény mielőbbi megalkotása a legemlentősebb,mert az esszefügg az ügyvédek decentralizációs kérdésével. A törvény életbelépte alkalmas less arra.egy a városi ügyvédség egy része falvakban telepedjék le, ahcl megélhetést ia* lál, Eontesabb közigazgatási és pénzügyigazgatási ügyekben a kötelező ügyvédi képviselőt intézményesítését, az.3ÓInku közigazgatási bíróságok lét esi téset, a közigazgatási feIs8bÍróságoknál kcntradlktórius tárgyalások rendszeresítését sürgeti. Tötb segítési módot sorcl fel a jelentés, igy a dij megállapítási sérelmek orvt-SlésáE a felsőbíróság oknál, a békebirói int és mén létesítése, a szegényvédelem dijasása, a kezmegtizatá3ok rendezése, az lile tékek végrehajtási szakértei dijak előlegezésének megszüntetése. /Folyt.köv./ H.