Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1
1930-02-04 [031]
MAGYAR ORSZÁGCS TUDÓSÍTÓ Kézirat. _r Ötödik kiadás. Budapest, 193C. február 4. 1 ^ XII- évfolyam 28«szám, M % Z Ö G A 7, D A 3 Á G /AZ CMGE IGáZGATCVÁIASZTMÁNYÁlIAK ÜLÉSE. F o 1 y t a t á S.2,/ Az OMGE ez alatt a száz esztendő alatt a magyar mezőgazdasággal együtt sok küzdelmen ment át, a harmincas évek óta,, amely alatt 183C---at értjük, addig, amig elért a mai harmincas évekhez, amelyek sokban hasonlítanak a száz év előtti időkhöz. Amikor a napóleoni háborúk után tiz esztendő elt elt és a bécsi kongresszus békepentjal is feledésbe merültek, aVkcr lépett fel Széchenyi István és 1830.január 31-én jelent meg korszakos munkája, a HITEL, amelyben először adott kifejezést azoknak a közgazdasági gondolatoknak, amelyei- Széchenyi egész munkásságán végigvonulnakjízzel- kez- --• dődött meg a magyar renaissance,amelynek vezetőmctivuma az volt,hegy először gazdaságilag kell megerősödni és c^ak azután kerülhet a sor a politikai szabadsᣠjogok kivivására. - A harmincas évek megint itt vannak és Széchenyi gondolatainak meg kell valósíilnioko Ma, amikor Széchenyi már nincs, azoknak az intézményeknek kell megvalösitaniok Széchenyi eszméit, amelyeket Széchenyi hívott létre. Gazdaságilag kell megerősödnünk, mert csak akkor tudjuk lehengeriteni a nemzet testéről azt a kősziklát,amelyet T r iancn gördített ránk, de ehhez a munkához két kezünk körömszakadásig megfeszített erejére van szükség. - A Népszövetség február 17-ére Genfbe ülést hivott egybe a vámfegyverszünet kérdésének" tárgyalására, A világháború óta minden ország gazdasági hadjáratot folytat a többi országgal és nem tud békesség létrejönni, amióta az első ágyusző eldörrent., A Népszövetség jól megértette, hogy szükség van a vlmfe^yverszünetre, azonban törekvése egyelőre nem sokat jelent, mert nincs megállapítva a vámemelésBk. megszüntetésének határideje, Németországban, Ausztriában és Csehországban egymást követik a vámeüffldtések és terhek és nem látunk mást, minthogy ujabb- és ujabb sorompókat akarnak emelni a magyar mezőgazdasági termények kivitele elé 0 A magyar mezőgazdasági válságot nem lehet addig megoldani, mig ez az elzárkózási pclitik". meg nem szűnik* Es nem tudjuk elérni a külföldi piacokat, amig folyton mesterséges akadályokat állítanak elénk c Amig a magyar gazda olyan árat nem kap termeivényeiért,amely a költséget fedezi, addig állandóan fenyegeti az a veszedelem^ hogy nem tud rentábilisan gazdálkodni. A magyar kormánynak Genfben nem elég az ipari cikkek vámjának a ler^gzitését követelni, hanem elsősorban a mezőgazdasági vámemelések és «£c • a vele egyenlő hatású állategészségügyi intézkedések és kontingentálások ellen kell tiltakozniok. Az CMGE figyelmébe ajánlja a kormánynak, hogy Magi 5 &yarorszagnak csak akkor érdeke a nemzetközi konvencióhoz való csatlakozás és a vámszabadságnak a megkötése, ha etfiAek ellenében valami kézzelfogható reális értéket kap tn kivitelünket stabil helyzetbe juttatja, • A hágai kcnfer3ncia eredményeivel foglalkozott ezután az OMGE igazgatója, mint mondta; a megállapodás részletei még ismeretlenek előttünk, fgy kétség be len, hogy^^ága. fordulópontot jelent küli'clddel való vi zonyunkban, mert kiemeítél'azt" az egy ütközőpontot,amely a jóvátétel— cimén támasztott követelések terén alkotott súrlódások ^etülete^ és-nehezite tte meg a közeledések lehetőségét 0 Számos ütközőpont áll fenn még ezenkívül, de az la eredmény, ha ezek közül egy eltűnik, s kikapcsolódik az iritáló hatás. - A mezőgazdasági krízis legsúlyosabb pontja a gabonakrizis. De amikor a buzakivitel és értékesítés nehézségeiről beszélünk,nem hagyhatjuk figyelmen kivül a buza testvérét, a rozsot sem, amelynek katasztrofális árzuhanása lehetetlenné tenné a termelését, hr nem volna Magyarországnak számos olyan vidéke, ahol csakis rozsot lehet termelni.Szembe kell néznünk tehát ezzel a problémával, amelyet 3ul,yosbit az, hogy más ál^ látnoknak Is nagy a rozstermésük. Németországban is nagyot esett a rozs / \ ára, pedig ott kiviteli prémiummal segitik elő a rozskivitelt. A mi száVL mun 1r ra más megoldás nincs, mint r> belső fogyasztás emelése. Meg kell találni \l a módját annak, amit már az olaszok, a németek és osztrákok megtaláltak; v iogy valamilyen őrlési,lisztkeverési kényszert kell bizonyos mennyiségű ( roz3fogyasztás kötelező tételével elémieA rozskenyér nagyon ogészségeö, ugy, hogy > ebből kár no m' szárma zha tik, legalább sikerül a belső piacon éréékesiteni a felesleget. /folytatása következik/ ^ \ h •
