Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1

1930-02-15 [031]

Kézirat Tizen Jietedik kiadás. Budapest, 1930. február 15, ^V"2£ xil. évfolyam, 38. szám. HÍREK É A MAGYAR F.ANCI A IRODALMI T.RBASÁG Pékár Gyula elnöklete mellett el. ad 0 illést tartott, amelyen a nagyszámú közönség soraiban De V i e n n e francia követ és a követség .személyzete is megjelent. 0 a r r e r e Já­/ nos tanár a következd cimmel tartotta előadását: A zene Baudelairej a szim­• •""' bolista irók müveiben. Figyelemreméltó jelenség^ hogy a zene úgyszólván semmi szerepet nem játszik a romantikus és a parnassusi költök müveiben: Hugó Victor, Gauthier Teofil, Leconte de L^sle a legfőbb mértékben fogé­konyabb a plasztikai de nagyon kevéssé a zenei szépség ir.'nt. A XIX. szá­zad vége felé azonban a zene erősen rányomja bélyegét a francia irodalom­ra és költészetre. A francia zene és költészet ezen kibéi-ülése Wagner és Baudelaire együttes hatásának tulajdonitható. A Baudelalreböl induló szim­bolizmus igyekszik a költészetbe több zenei motívumot belevinni. Verlaine és főleg Mallarmé óta a költészet művészi célja hangokkal és képzetekkel a lelki állapotokra hatni s emiatt kevésbbé tartja meg a költészet az értel­mi karaktert, hanem mindinkább átalakul zenei jellegűvé. /MOT/B. MINDEN^TDEIGLENES FOGALMAZÓ SEGEPFOGALMÁZ0 L..SZ A SZEKiSFÖVÁROSNÁL. A székesfővárosi ideiglenes fogalmazók, akiknek legnagyobb rész«£ 10-15 éve szolgálják a fővárost, még az elmúlt évebn mozgalmat inditottak hely­zetük Kavitása érdekében. Bár kívánságaikkal szemben ugy a főpolgármester, mint a polgármester a legnagyobb megértést tanúsították, a legszerencséfr­iehtefeh G a á r Vilmos dr. felsőházi tag az egységes Községi Polgári Tárt alelnöke fogta meg a dolgot, aki az egész ideiglenes problémát pénzügyi szemszögből nézte. Gaár dr. megállapította ugyanis, hogy ha az összes ideig­lenes fogalmazók, akik jog, - vagy államtudományi doktori diplomával ren­delkeznek, segédfogalmazokká választatnak be, ez évi 5280 pengő össz etöbb­f letkiadást jelent a fővárosnak, miután csak negyedévi 18 pengős lakbér­f ijá g. különbözet /áll fent a beválasztott és nem beválnsztott fogoímazókjközött. Gaár Vilmos dr c megkapta a belügyminiszterium részéről is a garanciákat, ho_y az 1929- évi XXX,t.c c an lógiájára, amely a vármegyei tisztviselőkre vonatkozik, a főváros közgyalese által hozandó szabályrendelet jóváhagyástí nyer és igy a február 19-iki rendes közgyűlésen Indítványozni fogja, hogy a főváros törvényhatósága szabályrendeletben mondja ki: szüntessék meg az ideiglenes fogalmazói státust és minden ideiglenes fogalmazó, akinek két évi közigazgatási szolgalata van, válaaztas*ék be automatikusan segédfo­golmazénak. /MOT/B. —-UJÁSZERVEZ. TEK A NÉPSZÖVETSÉG TÁMOGAT.vSoRA ALAKULT MAG TAR SZÖVETSÉGET; A Aagyarországi Népszövetségi Egyesületek Szövetsége, melyne 1 " vezető tag­egyes Hete a "kigyar Külügyi Társaság, P e k ár Gyula elnökletével ülést t ártott, melynek legfontosabb pontja a Magyar Szövetség, az tgynevezett ' Féderatio reorganizációja volt, Eöttevényi Olivér - Külügyi Társaság alelnöke röviden vázolta a Népszövetségi Ligák Nemzetközi Uniója illetőleg annak magyar tagja, a Federatio eddigi működését és rámutatott arra, hogy a magyar részről jövőben kifejtendő minél intenzivebb munka érdekében a Nemzetközi Unió kereteinek megfelelően szükséges a magyar Fe­derationak is különösen a hazai közgazdasági szociális ós pedagógiai kö­rök bevonásával való kiépítése. Ennek- alapján a magyar Sederátlóhoz ujab­ban a gazdasági,szociális ás pedagógiai szervezetek részéről számos csat­lakozás történt, ami lehetővé teöfci, hogy a jövőben a külföldi konferenciá­kon magyar szakemberek is minél nagyobb számban jelenhessenek meg. Indit­v nyara a magyar Federation'belül öt bizottságot, az úgynevezett Nevelés­ügyi, Kisebbségi, Szociális, Gazdasági éa Jogi és Politikai bizottságokat f létesítettek. Ezután Pékár Gyula dr. számolt be a Népsteövetségi Ligák Unió­ra 3 G szeptemberi zürichi üléséről,,, majd Zichy Ernő gróf a tavalyi madridi /] közgyűlés kisebbségi határozatait ismertette, /MOT/B 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom