Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1

1930-02-15 [031]

MA.GYÁR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat, Nyolcadik kiadás. Púdatest,1930.február 15* XII.évfolyam 38.szám. FŐVÁROS. A VÍZMÜVEK BERUHÁZÁSI PROGRAHüJA. A pénzügyi bizottság tegnapi ülésén^ mint jelentettük, P e u s e y Antal napirend előtti felszólalásban sürgős intézkedést kivánt a főváros vízellátásában mutatkozó zavarok megszüntetésére. Borvendég Ferenc tanácsnok utána nyomban kijelentette, hogy a vízmüvek => labor átumo, elkészült és mindazokra a kérdésekre kitért, ami a vízmüvek rekenstrukciéjávai kapcsolatban szükségesek. A nagyszabású előterjesztést a vízvezeték ügyosztály ma küldte meg a bizottság tagjainak és Borvendég Ferenc tanácsnok ismertette a programm részleteit a nyilvánosság számára is: Az előterjesztés mindenekelőtt megállapítja, hogy 1904 óta, amikor a káppsztásmegyeri telep építését befejezték, csak lényegtelen bővítések trrténtek a vízmüveknél, holott a lakosság száma 700.000-ről közel egymillióra növekedett és ennek megfelelően nagyobb lett a vízfogyasztás is. A pesti oldalon már a háború előtt mutatkoz ctt néhol vízhiány, efeért még 1914-ben elkészítették a káposztásmegyeri müvek bővítési terveit, de a háború nlatt ebből a bővítéstől nem lehetett semmi. A megyeri telepen kivül ezldőszerlnt a Buda-ujlaki és a Kossuth Lajos-téri vízmüvek szolgáltatják a vizet. Azelőtt a vízmüvek a lakósságtclf illetve a háztulajdonostól átalánydijat fzedtek, ami vízpazarlásra vezetett és fokozta ezt a pazarlást a házi vezetékek elhanyagolt éllapcta is. Időközben az átalányt megszűntették, vizmérő órákat szereltek fel, a házlvezetekéket is kijavitotték, llymódon sikerült i3 elérni hogy a szükséglet 27.0CÓ köbméterrel emelkedett és ezzel sikerült a pesti oldal vízellátását biztosítani, sőt bizonyos felesleg is jelentkezett. H^gy ezt az eredményt elérhették, ahhoz azonban szükséges volt Káposztásmegyeren 50 uj kutat ls építeni, továbbá megszüntették a telepen a kútvíz üzemi célokra való használatát. A vízhiány a pesti oldalnál még nagyobb mértékben mutatkozott a budai oldalon, ahol 72 %-es volt 1900 óta a lakosság szaporodása. A káposztásmegyeren végzett munkálatok eredményeként jelentkezett felesleget a pesti oldalról a Ferenc József hidon át a budai oldalra vezették, ezzel a jebbpart részére napi 28*000 köbméterrel több vizet tfltak adni. De még ez sem volt elég. Ha a háború utáni inflációs időben a káposztásmegyeri telepen nem hajtottak volna végre különböző ujabb vízszolgáltatást fokozó munkálatokat, a budai oldal magasabban fekvő területei különösen a nyári időben teljesen vífc nélkül maradtak volna, A legsürgősebb feladat tehát, hogy a budai lakosság részére uj vizmü épüljön. Ehhez fel lehet használni azokat a területeket, ahol már a háború előtt is kutattak vlz után, de a munkákat abba kellett hagyni. Az ujabb próbafúrások 1926 ^KII kezdődtek meg 80.000 rengő • költséggel", a szent_ endrei sziget nyugati partvonalán, kedvező eredménnyel, Az uj vízmüveket itt kell majd megépíteni. A tervek szerint három csoportban 256 kutat farnak. Mindegyik csoportnak külön gyüjtőmedencéje lesz és a gyüjtőmedeneék vizét három átemelőtelep szivattyúzza át majd a budai oldalon lévő főtelep riedencéjébe. Ennek az uj telepnek épitési költsége a főnyemócsőhálózattal együtt 26 millió pengő volna és legalább 2o esztendőre biztosítaná a budai oldal bőséges vízellátását. A budai uj vizmü megépítésével egyidejűleg halaszthatatlan a képosztásmegyeri vízmüvek rekonstrukciója is, mert o sak igy lehet a ja naszrkat megszüntetni és a vízszolgáltatás folytonosságát biztosítani. A kápos-zfcásraegyerl kutak vizét az úgynevezett ikercsatornába gyűjtik, ezen át jut a viz a Cőtelepre, Az Ikercsatornáknak közös alapjuk van, ami annyit jelent, hogyha egyiknek baja támad, megrongálódik, ez kihat a másikra ls, ezért egyik csatornát sem lehet a másik tartalékának tekinteni. Ha az ikercsatornákkal baj történik, a vízszolgáltatás megbénul és a főváros . \ területének nagy része vlz nélkül maradna. Az ikercsaterna mellé egy 630c méter hcsszu és másfél méter átmérőjű öntöttvascsövet kellene fektetni, ami négy és félmillió pengőbe kerül. Ugyancsak az üzembiztonság érdekében meg kell építeni azon \ alagutak tartalékjait is, amelyek a Duna medre alatt átvezetik a szentendrei ^ szigeten lévő vízvezetéki kutak összegyűjtött vizét a pesti oldalra. Két Í

Ilyen alagút van. Ezek az alagutak üzembehelyezésük éta megszakítás nélkül használattan vannak, vízzel vannak telivé, kiüríteni őket és megvizsgálni nem lehet. Ha valamelyik alagútban baj történne, ugyancsak megbénulna a vízszolgáltatás, ezek mellé tartalékai ugyancsak egy--egy alagutat kell építeni négymillió pengő költséggel. /Folyt ,köv./