Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1

1930-02-14 [031]

MAG*AR CRSZGOS TUDÓSÍTÓ Kéz I r - t . f Tizen

1- ette d ik kiadás. Budapest, 1930. Sebruár 14. ' XII' évfolyam, 37. szám. /NAGY EMIL ELŐADÁSA A MAGYAR KÜLÜGYI T ÁB SAS ÁGBAN ANGLIA /LKÁÉI ES JOGI SZERVEZETÉRŐL, Eolytate s ./ A király olyan esetben, ha a parlament határozatát nem akarja szentesíteni legfeljebb a néphez appellálhat, illetve uj választásokat rendelhet el, A' nép a legfőbb szuverén, például az Ítéletek kihirdetése a nép nevében történik. A parlament Angliában a szórszorcs értelmében tanácskozó testület ós a speakertöl függ, hogy melyik képviselő szólalhat fel a parlamentben. A képviselők nem szónoklatokat tartanak, hanem vitásnak egymással, U£7> hogy tízszer,hugszor feláll és leül ugyanaz a képviselő aszerint, amini meghallgatja, vagy válaszol az ellenszónok megjegyzéseire. A speakernek évszázadok alatt kialakult tekintélye van Angliában, A minisztérium és a kabinet két különböző dolog, vannak miniszterek, akik a kabinet ülésein nem vesznek részt. Van ezen kivül még egy testület Angliában, amely a kontinensen ismeretlen és ez: a titkos tanácsosok testülete, amelynek tagja minden volt miniszter. Az előadó ezután az általános közigazgatásról és annak szervezetéről szól és nyomatikosan kiemeli, hogy minden magisabbrangu közfunkción nius díjtalanul végzi Angliában a szolgálatát. Az egyes minisztériumok tisztviselőinek létszáma a magyar viszonyokhoz kérést feltűnően csekély, Igy például a belügyminisztériumban mindössze 15 tisztviselő dolgozik;, Lendon közoktatásügyét pedig egyetlen, rendkívül képzett és kemoly úrinő vezeti, illetve ellenőrzi. Á királynak alkotmányosan semmi joga sincsen, de társadalmi szempontból óriási tekintélynek és népszerűségnek örvend. Az előadó szavaira Lutter János egyetemi magántanár, a Külügyi Társaság igazgatóba válaszolt, aki néhány értékes refíeksziot fűzött Nagy Emil előadásához. Nagy Emil viszcnválaszával a tartalmas ülés véget ért. /MCT/KY T ü D 0 M ÁN Y . A TERKESZETTÜD9ÍÁNY3 TRSULAT ÁLLATTANI SZAKOSZTAYA pénteken délután a NemZ'-st i Múzeum állattárának üléstermében 3v)B-ik szakülését tartotta,melyen C s 1 k Ernő, a Múzeum állat ár-Igazgat ója elnökölt. Az első előadó Koppány József " A házi méh gomtobetegsége Magyarországén" cimü * előadásában beszámolt arról a kutatásáról, mefilyben azt kereste, hegy az asspergllusz nevű gemba okoz-e a méheknél kövesedést. Ebből a célból kétk isérletet végzett. Az egyik kísérletében a gombát rásöpörte a fiasitásra, a másik kísérletiben ezzel a gombával behintett lépet adott be a méhelcnek s mindkét esetten bekövetkezett a költés-kövesedés, Dr. őrösi K 1 á r Zoltánnak " A petéző mnnkásnéh viaszmirigye" cimü dolgozatát dr. ^zilágyi Zoltán mutatta be, A mesterségesen anyátlanná tett méhcsaládban az ál-anyák viaszpikkelyeket hordanak ugyan a'vi~sztükreikben, de a viasztermő mirigysejtjeik ugyanakkor visszafejlődnek, A ki választás tehát az ál-anya kiválasztása előtt történhetett, ugyanerre vall az a körülmény, hogy a kaptárban az építkezésnek,viaszfelhasználásnak semmi nyemát nem találta. Dr. S o 6 8 Lajos az aggteleki barlangban élő egyik ragadozó félmeztelen csigának a fejlődését Ismertette. Megállapította azokat a váltezá3ckat,melyeken szervezete átmegy, amig a teljes fejlettséget eléri, Dr. S z a 1 a y László a tihanyi Biológiai Intézet első osztályában végzett kísérleteiről számolt be, melyben azt figyelte, hogy a viziatkák esetében milyen mértékű a tenger vizéhez hasonló összetétel? sóoldat mérgez? hatása ezekre az állatokra. /YOT/E, E G Y E ÁZ I HÍREK. AZ ITJ EÓViROSI TÖRVÉNY. Dr. S z e p e s 3 y Rezső ny. kerület ft elölj ár A a Bethlen G. bor Szövetség felkérésre előadást tartott az uj fővárosi tör vényről, R a f f a y Sándor dr. evangélikus püspök,

0 Szövetség tórselnöke üdvözölte a megjelenteket és felkérte Szepessy elöljárót előadásának megtart'slrn- aki nagy vonalakban Ismertette az uj törvényjavaslatot és ezzel kapeselatbafc foglalkozott a protestánsokat külön érdeklő pentolekol. Dr.Raffay * zárószava után az egybegyűlt közönség meleg ünneplésben részesítette az fi előadót. /Mer/S,