Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1

1930-02-12 [031]

MAGYAR CRS^GOSaTTmoaiTO. Kézirat, - Hatodik kiadás. / ^7 , Budapest, 193C. február 12. ({/ XII. évfolyam, 35. szám EGYHÁZI HÍREK HANGVERSENY A BUDAPEST -ANGYALF ÖLD I REFOLMJBUS TEMPLOM JAVjRA. A Budapestangyalföldi református missziói egyház február 17-én, délután félhat órai kezdettel a Zeneművészeti l3köl' nagytermében hangversenyt rendez,melyen Ravasz zló dr. püspök mond megnyitó beszédet, Á r o k h á t y Béla a pap orgonaművész, továbbá a Goudinel-énekkar Lajtha László dr,vezetékével, Z s á m b o k y Miklós a Zeneművészeti Főiskola gordonka professzpra, M a 1 e c z k y Oszkár, a m,kir.!3pera tagja, S % f* t h m ár y Margit hegüdő, Beér Olga ének-'és K e 1 e t i Lili zongoraművésznő működnek közre még a. hangversenyen. Jegyek a rendező lelkeszié hivatalnál, /VH.,Frangepán-utea 43 ,Te lefon Automata: 914-22,/ a pártolónőknél, rendezőknél,különböző árusítóknál és a helyszíni pénztárnál kaph-tók. /MOT/F. HÍREK HANS rflAEGER NEMET PUBLICISTA ELÓAPÁSA A KÜLÜGYI TKSASJWAN, A Magyar Külügyi Társaság külpolitikai és népszövetségi szakosztálya szerdán este nagy érdeklődés mellett tartotta szakosztályi ülését, amelynek főpontja Hans Draeger dr, német publicista, a jénai egyetem tiszteletbeli doktorának "Internationale Bewegung gegen dle Kvlegsschuldltige^ /Világmozgalem a központi hatalmak háborús bűnössége ellen/ elmen* tartott előadása volt. Az előadó szerint n hágai konferencia a Pár is környéki békeszerződések alatt szenvedő népek részére még mindig nem hozta meg a világháború teljes fölszámolacát* így még mindig nincs tisztázva a háborús felelősség kérdése,melyről az angol Garwin csak nemrég jelentette ki, hogy a háborús bűnösségnek hazugsága Németország és Magyarország részére mély keserűséget jelent, m;ly az európai kiengesztelődés egyik legfőbb akadálya* Ugyanígy nyilatkoztak Henri Jouvenel, Albert Thomas" és mások. Bérkérdés megeldása előadó szerint a nemzetközi jog és a népek kiengesztelodése gondolatának fejlesztését is előmozdítaná. Természetesnek kell találnunk, hogy az érdekelt népek a párisi hazugságok ellen társadalmi és hivatalos uton is állandóan tiltakoznak, amelyhez úgyszólván a világ minden részéhez csatlakoztak jog;zerető emberek. ^ - Magának a háborús felelősség kérdésnek a megoldása jogi történelmi és politikai szempontból történhetik. Jogilag a háborús bűnösség kérdése az 1914-ben érvényben volt nemzetközi jogi felfogás szerint tarthatatlan, miért is a békeszerződések vonatkozó szakaszának érvénytelenségét ki kell jelenteni. A törvónelmi szempontok az egyoldalúan hozott Ítéletet hazugságnak bélyegzik meg, melyet az európai államoknak a világháború előtt folytatott politikájára vonatkozó és rende.lkezósre álló mintegy 4O.PO0 okmány, az egéaz világ'szaktörténészeinek számos vizsgálatai stb, egyhangúan támasztanak alá. Ami a kérdés politikai részét illeti, a politikai feladat azt követeli, hogy a békeszerződéseknek a háborús bűnösségre vonatkozó szakaszai töröltessenek, hogy a tudománynak e kérdésben szabad ut engedtessék, mely különben is ma már a világnak úgyszólván minden részében más megismeréshez jutott, mint annak idején a párisi békediktátorok, A kérdés rendezésének még ma is számo.'- akadálya van, annál inkább, mert az ellen-r tábor még ma is gyakran igyekszik a párisi döntésből politikai tőkét kovácsolni, de a kitartó felvilágositó munka és a diplomaták fáradozásai előbb-utóbb a békeszerződések bűnösség! paragrafusának érvénytelenitésé/ re fognak vezetni. /folytatása következik/