Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1

1930-02-10 [031]

MAGYAR CRSZfiCS TUDCSITO Kézirat. , Tizenhetedik kiadás7 / , í Budapest, 1930. február 16. XII* évfolyam, 35. szám. TÖRVÉNYSZÉK « /MOLNJR FERENCNEK A VIGSZINH.Z ELLENI PCREBEN MRCIUS 3-ÁN HIRDET ÍTELETET A TÁBLA SZEKERES TANÁCSA. Folytatás/,./ sorolt színdarabokat Molnár Ferenc hozzájárulása nélkül nem fogja többé eload"tni. A felperes Molnár azt vitatta, hogy a színdarabok előadási jógái általában az a színházi vállal^ozft szerzi meg; akivel az irö a szerződést megkötötte; az iró beleegyezése nélkül a szerződés m s vállalkozóra nem ruházható át, mert a szerző nem köteles tűrni, hogy müvét olyan vállalkozás adja elő, amelyre darabjainak sorsát és előadását nem kívánja bízni* Másrészről a felperes felfogása szerint a k .-rdéses színdarabokat olyan hosszú ideig pihentették a Vigszinház uj vozetői, hogy a jogszokás alapján az előr^ dói jog irso iure visszaszáll a szerzőre* A bíróság felfogása szerint azon b an az eredetileg megkötött szerződés nem tartalmaz olyan sendelkezést, amely az átruházást megtiltaná, az sincsen kikötve az eredeti szerződésben, hogy a színház hány előadást tartozik az átengedett színdarabokból tartani, A felperes másrészről nem hozott fel olyan körülményt, mintha az alperesek szándékosan mellőznék a darabjainak az előadását és annak sincsen a ka dálya, hogy a szóbanforgó színdarabok eset£e& ezentúl újra előadhatók légynek. Az ördög cimü színdarab tantiemjeit Molnár Ferenc például azóta ls fel vette, utólagos tiltakozása t ihát alaptalan. így,- - miután a felperes kere setének törvényes alapja nincsen, - a törvényszék Molnár Ferencet keresetével elutasította és az alperesi ügyvédek 450 pengős költségében elmaraszitalta. A tábla többször tartott ebben az ügyben - Molnár Ferenc jogi képviselőjénél': felékfebezése folyt;n - másodfokú főtárgyalást. A legutóbbi felebbviteli főtárgyaláson n t:.bla elrendelte a Szerzői Jogi Szakértő Bizottság véleményének kikérését. A Szerzői Jogi Szakértő Bizottság L u k á c s György elnöklete alatt összeült és H e v e s 1 Sándort, a Nemzeti Színház igazgatójáét bizta meg a szakértői vélemény elkészítésével. Hevesi igazgató hosszas fáradságos és rendkívüli alapos előtanulmányok után elkészítette kötetre menő szakértői jelentését, amelyet a mai, délutáni órákig tartó táb1 ai fő árgyaláson ismertetett az Ítélőtábla Szekeres-tanáesa. A klassz ikus é rtékü szakértői vélemény, amelynek ebben a rendkivüli fontosságú és elvijelentőségü polgári pörben döntő szerepe lesz, - a magyar szinházi jognak valóságos enciklopédiája. A jelentés a szerzői jog kialakulása historikumának részletes ismertetése után arra a konklúzióra jutt, hogy ha valamelyik szinházi vállalkozás a szerző darabját hosszabb időn át pihenteti, az életben lévő szokásol'- alapján a szinház kizárólagossági joga a darabbal szemben megszűnik és az igy félretett szerző a színdarabját minden további nélkül Visszakérheti, illetve másutt is előadathatja* A szerzenek ugyanis a legt öbb esetben Valóságos létérdeke fűződik ahoz, hogy a szinház, amellyel szerződését darájának e

l •••ídásara vonatkozólag megkötötte, müvét elő is adassa, illetve műsoron tartsa. Hogy "hosszú pihentstés" alatt mit kell érteni, ezt rendkívül nehéz szab'tosan meghatározni, ellenben bízvást állítható, hogy öt,^ tlz, vagy annál több esztendő, - amig a darab pihen, - tulon tul elegendő idő arra, hogy a szerző visszakérhesse darabját, mert ennyi iflő multán nyilvánvalóvá válik, hogy a színház a színmüvet nem kívánja többé műsorra tűzni; már pedig ilyen esetben az Írónak nemcsak anyagi létérdeke, hanem erkölcsi érdekei, például hirneve is kockán forognak.' A szakvélemény ismertetése után S z a 1 a y Emil dr, ügyvéd, Molnár Ferenc jogi képviselője mondotta el felperesi beszédét, amelyben arra mutatott rá, h gy Molnár Ferencnek, a világirodalmi mértékkel is hitelesített nagy írónak több szindarabját, például a Doktor ur cimü színmüvét 29 eszt mdeje pihenteti a Vígszínház, Más Molnár darabok is vanna

1

', amelyek 15-2C éve pihennek, ugy, hogy a mai magyar generáció már nem is ismeri meg ezeket a színmüveket, mert sohasem k„

r

ülnek a Vigszinház renitenciája folytán műsorra. Kéri az első blrósá

;

, Ítéletének megsemmisítését, amely tulajdonképen an 'agilag tönkreteszi a s zindar^blrót. 5 /Folytatása következik:/