Magyar Országos Tudósító, 1930. február/1
1930-02-01 [031]
MAGYAR 0R3ZAG03 TTTOiSITO ; Kézirat Tizenhatodik kiadás Fudayest,lPo^. február 1. ^ $j XII. évfolyam, ?P 0 számTUDOMÁNY . ÚLE3T TARTOTT A FILOZÓFIAI TlftSAsÁS* Szombaton délután a Magyar Tudományos Akadémián a Jlagyar Filozófiai Társaság felolvasó léit tartott, amelyen Sorttll 3yula elnökölt* Az ülés egyetlen olvadója H e r v A t h Barna, AR " Angol jogelmélet" / Az analitikus iskola,- A JogAael logismua kritikAja,/ simli értekezéeót olvasta fal, Előadó szar int aa angol Jegeimélet kttlBnPsen ^aine t npencBer és Austin müvein keresztül hatott a magyarra, üe az Austin Altp.l alapított analitikus iskola, amelynek hatosa oly nyilvánvaló nemiA munkaiban, óriási Átalakuláson ment keresztül azóta, Ennek az átalakulásnak pállania?ja aa analitikus iskolán belül mindihkátb megeroee'ric" jogászi logizmus, amely a jognak szigorú logikai törvényszerűséggel áthatott kristálytiszta fogalmi rendzserré való átváltoztatására törekszik, Austin még a hatalom páran esaihak tekintette a Jogot, A késc"tei analitikusok a bíróságok által ki kényszerítést szabályt látnak benna és azzal a minista ^ogszomláletrr'l a pluralista jcgszeméletre térnek át. Vejéül a szociológiai iskola hatása alatt a legújabb analitikusok a jeget tfbbé nem normának, haner a bir'-oágok várható magatartására vonatkozó el E vélemények prediatlon összegének látják, FlSadé az analitikus iskola JLegizmuaát Eearn és Orbin eszméinek is •• mertetése után Kooourek Jogviszonyelméletén mutatja be ttisetesen. Áttérve a jogászi logizmus kritikájára, megállapítja, hegy mivel lcglzmuson a logika fegyverének helytelen,észszerütlen, illogikus használatát értjük - a logizmus kritikája nincs tul a logizmuson, Van egy cáfolhatatlan és van egy cáfolható logizmus. Abból, hegy a logizmus kikerülhetetlen, még nem követ kezik, hogy nincsennek veszélyei. Komplikálja a Jogászi logizmus : problémáját, hogy mint Kcór kimutatta, a lqglkua szerep különbőz? a jogban, a jog alkalmazásban és a Jogtudományban, Ha ez igaz, akkor a jogtudósnál én a gyalorlati jogásznál a jeg eltéréseket fog mutatni »4 Jogász és a jogtudós jogsze:iélete nem lesz pontosan ugyanaz .Rendesen a jogalkotó'és jogalkalmazó lntuiticnizmusa áll szemben az elméleti jogász logizmusával c A " jó ? logizmus . ' érdekében meg kell állapítani, hegy az erőszakos logizmus , a tárgyen elkevete t logikai erőszak, gyakran előfordul a jogelméletben, és ha ez a logikai természetjog; e természetjognak legelvieelhet^bh formája ie, még3em igazolható és éppen logikailag nem igazolhatók EÍfadó megemlékezett nég a jogászi logizmussal szembenálló,valamint a közvetítő angol jogelméleti felfogásokról. Végül mindhárom elméleti iránynak a Ccmmcn- Lar-dekti'inakhoz való kapcsolatát világította meg, Kornis Gyula köszönetet mondott a felolvasáséit, melyet választ mányi ülés követett, /líöT/ll.
