Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2
1930-01-16 [030]
MAGYAR CRSZÁBOS TUDÓSÍTÓ. Tizenegyedik k i a d á é Bud-ipeat, 1030. január 16. —^~ XII. évfolyam, 12.szám. SZÁSZ ZSOMBOR IR. VCLT ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ ELOADAST TARTOTT RCMANIARCL A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN. A iVi agyar Külügyi Társaság külpolitikai és népszövetségi szakosztálya a külföldi államok belső és külső politikai helyzetéről előadássorozatot rendez. Az előadássorozat harmadik felolvasásaként csütörtökön este 3 z á s z Zsombor dr. korm ányf ötanácsos, volt országgyűlési képviselő tartott előadást Romániáról. Az előadóülésen F e k á r Gyula elnökölt és megjelentek többek között Berzeviczy Albert, Lukács G yörgy, v. miniszterek, K r a tochvlll Károly és 3 z á h 1 e n d e r Béla ny. altábornagyok, Józan Mi v l°s unitárius püspök, Eöttevényi Olivér és N y e g r e László v. főispánok, P a p p Antal h. államtitkár, J a n c só Benedek és R^a d i s i c s Elemér egyetemi tanárok, T u r i Béla országggyülési képviselő, Lipovniezky Tál külügyminisztérium! sajtófőnök, G r a t z Gusztáv ny. miniszter, 3 z a 1 a y Gábor báró , a posta vezérigazgatója, Márffy-Mantuano Rezső miniszteri tanácsos, és még számosan. F e k á r Gyula bevezetőszavai után S z á s z Zsombor kormányfőtanácsos "tartotta meg szélesen felépített előadáaáf. .Ismertette Románia'történetét, kiemelte,hogy Remánia 1859 előtt még mint fogalom sem szerepelt. Két kis fejedelemség egzisztált csupán abban az időben : Moldva és Valachia , ameiyek 1860-ban egyesültek és az orosz-török hábáru után megtartott berlini kongresszus ismerte el először Románia állami függetlenségét. Az előadó részletesen tárgyalta a rövid-multu állam történetét, majd Romániának a világháború előtt és a világháború alatt tanúsított magatartásával és szerepéével í'ogla lkozott .A háború befejezése után Erdély is csatlakozott e megalakuló nagy-Romániához,azonban Erdély kimondotta , hogy csak abban az esetben lép be az uj államalakulatba, ha mindazok a törvények amelyek akkor érvényben voltak, továbbra is érvényesek maradnak azoknak a kivételével, amelyeket a román törvényhozás kimondottan hatályon kivül helyez. Az előad 0 ezután a román politikai pártok mulignijól, kialakulásáról és küzdelmeiről beszélt. Romániában két párt vehető komolyan számitásba : a liberális és a konzervativ párt, amelyek között lényeges különbség nincsen. A konzervativ párt a háborús magatartás kérdésében megoszlott, három részre szakadt és végül teljesen megsemmisült. Filipescu ugyanis antant-barát politikát sürgetett, Take Ccnescu a semlgesség mellett foglalt állást, Margiloman pedig a központi hatalmak barátjának mutatkozott. Ezen az áthidalhatatlan ellentéten bukott meg a román konzervativ párt, A háború után Bratianuék a román nemzet saját erejéből Irivánták talpra állítani az országot.Bratianu kabinetjét Take Jonesuu kencentráci°s kabinetje váltotta fel, majd Averescu tábornok vette át a kormányt. A békekötések idején már ismét Bratianu volt kormányon, de mivel a kisebbségi okmányt semmiképen sem akarta aláirni, lemon dott és 1920-ban Vajda Vojvcda Sándor lett a miniszterelnök. Az Averescu-kormány, amely Vajdáékat követte voltaképen minden ok nélkül bukott meg és ugyanez a sors várt az ezután következő; Bratianu-kormányra Is, amelynek 1926. márciusában csupán azért kellett lemondania a hatalomról,mert Ferdinánd király megvonta tőle a bizalmát. Az előadó ezután a román választási rendszerről beszélt és élénk színekkel, szánó.? kirivo példával illusztrálta azt a sehol nem tapasztalható korrupciót,amely a román választásokat mindenkor jellemezte. Ez alól csupán Maniu kormánya a kivétel, amely uralc íirajutása után ,1928 decemberében aránylag tiszta váladztásokat vezetett és igy nyerte el a parlamenti többséget. Megemlékezett Szász Zsombor az uralkodó-válság körülményeiről is, számos kevéssé ismert részletet mondott él Károly volt trónörökös lemondásának érdekes - - ••.' —..J.kulisszatitkairól, a régenstanács megalakulásárc 1, Ferdinánd király haláláról, majd a nagy Bratianu Jonel hirtelen elhunytáról. Bnatianu /» Vintilla és Maniu Gyula kabinetjének találó kritikája után Mária anyakirályné / jelentős politikai szerepéről szólt az előadó, aki ezután részletes képet •n festett Románia kulturális viszonyairól. / Folytatása következik. /
