Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-20 [030]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDCSITO. Kézirat. Tizenegyedik kiadás, Budapest, 193C. január 20. j $JT XIIc évfolyam,. 15. szám.­EGYHÁZI HÍREK RAVASZ PÜSPÖK ELŐADÁSA KECSKEMÉTEN, Kecskemétről jelentik: A"Református Figyelő 1 ' tegnap, vasárnap nag; szabású, kiválóan sikerült estélyt rendezett, az itteni újkollégium díszter­mében, Ravasz László dr, duname^Iéki református püspök közreműködésé­vel, A püspök, felesége, továbbá B e n *c 6 Ferenc dr, egyházmegyei tanácsbi­ró, h.államtitkár, m.kir.dohányjövedéki'központi igazgató, s a Református Figyelő szerkesztőinek: Victor János dr., Muraközy Gyula, Bereczky Albert és Szabó Imre lelkészek társaságában érkezett Kecskemétre, s a pálya­udvaron Szeless László ny.közig,bir^sági tanácselnök, főgondnok, Hetessy Kálmán dr, lelkész vezetésével az egyházközség küldöttsége tisztelgett Ravas: László előtt, Deák Mihályné és vitéz Matolcsy Károlyné dr.-né pedig a püs­pökasszonynak virággal kedveskedtek. Az újkollégium egészen megtelt nagytermében igen előkelő közön­ség gyűlt össze, ott voltak a többi között: Fáy István dr. főispán, Zimay Károly dr, polgármester, Sárkány Béla ev.lelkész, egyházkerületi főjegyző, Borsodi József dr. főrabbi, Szabó *ván és Horváth Mihály dr., a város or­szággyűlési képviselői, Joó Gyula dr., jogakadémiai dékán, Gesztelyi .Nagy László dr., a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Kiss János dr, ny.törvényszéki elnök, Dersy Ede min.tanácsos, pénzügyigazgató, Beretvás Já­nos nagybirtokos, felsőházi tag, Dus Lajos póstaigazgató, Garzó Béla dr., Öllős Sarolta és Barcza József középiskolai igazgatók, Maurer Frigyes, a Nemzeti Bank fiókfőnöke és sokan mások. Bevezetőül a református egyházi énekkar, - amely ez alkalommal mutatkozott be a város nyilvánossága előtt - K r é m á n Sámuel vezényle­tével, Kovács Lajos "Esti dal" cimü szerzeményét adta elő, s igen nagy ha­tást keltett. Na g y Istvánná Joó Sára mondotta el kedvesen M u r a k ö z y Gyula két finom versét, Wogrincsics Gézáné, Laskó Emil zongora­kiséretével, csengő és szárnyaló hangon énekelte az"Álarcosbál" egyik Amália­áriáját és Kovács Lajos dalát, s a tapsokat egy Kacsőh-dallal köszönte meg P Percekig tartó ovációban tört ki a közönség, amikor Ravasz Lászlc dr. püspök a pódiumra lépett. Amerikai benyomásairól olvasott fel napló­jegyzetei alapján, a megragadó jelenetek közül itt közlünk egy-kettőt: 7 Ki álmagyar. Sok ember azt hiszi, hogy a magyarság meglátszik az emberen, én is "sokáig azt hittem, hogy a magyart az arcár ól meg lehet ismerni. Meg is történt velem, hogy Newyorkban, s földalatti villa­moson, mely naponta kétmillió embert szállit < reggel, s ugyanannyit este, a túlzsúfolt, óriási kocsi közepén egy fáradt, öregnek látszó ember mellett elmentem, s amikor belenéztem a színébe, miért-miértnem, az az érzóó támadt bennem, hogy magyar ember. Megkérdeztem, ugy-e, maga magyar, s ő, egyszerre, mintha villanyszikra ütötte volna meg, felpillantott, s akkor megtelt a sze­me könnyel és rzt mondotta: az vagyok. Nem az arcvonásairól ismertem rá, valami egyébről. De az a gondolat sokáig foglalkoztatott, hogy meg lehet a magyar embert az arcáról ismerni, Es csodálatos, a legtipikusabb magyar arcot egy holland úrhölgyben láttam meg és e legjellemzőbb spanyolt a Sárközön találtam. - Azután egy temetésen voltam Amerikában, egy magyar embert te­mettek, aki az egés z "magyarság vezére volt ott, sokat szidták, gúnyolták, de azért megbecsülték, nagy kitüntetésekkel ruházta fel az amerikai társa­dalom, A város auditóriumából temették ezt a magyart, azzal a'disszal,aho­gyan csak a legnagyobb férfiaknak adják meg a végtisztességet, - szemben 6Hot t velem egy csomó ember, s néztem Őket, vájjon eltalálom-e róluk,ki a magyar, ki nem. Folyt a temetési szertartás, angolszövegü ének, azután jött a város polgármestere, s nagyon szép, megtisztelő beszédet monáott az elhunyt efelett. Azután jöttek magyar emberek, akik sz ö t kértek és nem tudtam meglát­ni, hogy az előttem lévő seregből ki a magyar, ... f\ - De egyszerre a csendességben, váratlanul megszólal a muzsika, Jj nagyon szomorúan, nagyon édesen kezdte zengeni azt, hogy - Lehullott a rezgő­nyárfa levele... S akkor valami csoda történt velem, közülünk sokan kivál­A fcak, "akikről nem Is gondoltam volna, a szemek elhomályosodtak könnyel, az arcokon meglátszott valami komoly, szép árnyék,nagy és mély szomorúság, /folytatása következik/ v-s V f\

Next

/
Oldalképek
Tartalom