Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-31 [030]

1 MAGYAR ORSZÁGOS TüDkSITO K k z í r a t, f Huszadik kiadás Budapest, 1030. január 31. * V -— TXI, évf olya-1,23 .szám. POLITIKA. .. a ' a * rc* c "' _ .. ... - s-j.L*- * *v . . -J.-. CLCT'. ­E g r y Aurél az alábbi beszédet mondotta: - Igen tisztelt Uraim! E megállapodásnak politikai megítélésé­ben pedig az az érzésem, hogy P^ma locuta e3t / azzal a beszéddel,melyet a képviselőház ellenzéki padsorairól tegnap App<?nyi Albert gróf mondott el. Est nem csupán a szónok személyére való tekintettel vélem,hanem főképen az«h érvek folytán,amelyek a maguk egyszerűségében és oáfolhatatlanságá­ban az államférfiul bclcseségnek oly mértékét testesitik meg,amely minden­ki, de különösen aki abban a szerencsében részesült, hogy ennek a kivételes férfiúnak az utóbbi hat évben teljesített munkásságát közelről szemlélhet­te, méltán hitte, hegy itt legfeljebb a színvonalnak fenntartása lehetséges, de fokozása nem, - Ilyen körülmények között szémrmra nem marad más hátra,mint an­nak a vitátlan ténynek a megállapítása, hrgy a hágai megállapodások Magyar­országnak a háború után való történetében mértföldkövet jelentenek,mert le­vették rólunk államgazda^ságl vonatkozásban Trianr.n béklyóit, mert bekap­csolták megfogyatkozott országunkat az európai nemzetek gazdasági szuvere­nitás d_olgában egyenrangú koncertjébe és igy megszüratették azt a szégyenle­tes és nyomasztó állapotot, hogy államgazdas^ágonk minden megmozdulásánál annak a veszélynek legyünk kitéve,hogy azt esetleg csak megzsaroltatás órán hajthatjuk végre, - Amikor az ember mérföldkőhöz ér, felbecsülni iparkodik azt az utat,amelyet megtett. Ennek az útnak elejét az én megítélésem szerint ott t (kell látni; al Bethlen István gróf aktív tevékenykedése ennek az ország­ain a k neolgélatárar. megkezdődött. Ez pedig non kormányra jutásénak nap ja.Ál­lítom, hogy ettől az időponttól kezdve, tehát közel tizenegy esztendeje, mindaz ami Magyarországnak és a magyar nemzetnek talpraállítása Irányá­ban történt, lényegében-a Kormányzó ur őfőméltóságával együtt - Bethlen István legsajátabb müve volt. Méltóztassanak megengedni, hogy a két nagy mérföldkő között rámutassak a legfontosabb kilrméterkafcóHta. E feladatom úgyszólván fejezetolmeknek megemlítésére szeritkozhatik attól az időpont­tól kezdve, amióta Bethlen István miniszterelnök gyanánt vezeti az országot, Nem ily közkézen fekvő azonban Bethlen Istvánnak 1010-től kormány­rajutásáig való tevékenysége, Ténykedésének ez a szakasza részben a nyil­vánosságnak osaknem teljes kizárásával, részben meglehetősen korlátozott nyilvánosság előtt folyt le éa boldog vagyok, hrgy erről a szakaszról,anely előfeltételét éd megalapozását alkotta miniszterelnöki tevékenységének,sa­ját tapasztalataim alapján tanúvallomást tehetek. - 1910, április legelején történt - midőn azok között, akik a ferradalom tényezőivel való éles szembekerülésük folytán szükségképen menekül" n 1 voltak kénytelenek az országból, én Is Bécsbe, kerültem - h?gy először volt alkalmam belépni Bethlen István gróf környezetébe. Kitüntető bizalma folytán aztán hónapokon keresztül úgyszólván napról-napra megfigyelhettem azt a politikai és diplomáciai munkásságot, amelyéét kifejtett és amely, ha egyszer memoárjait megírná, azt hiszem mintaképe gyanánt ismertetnék' el annak, hogy hogyan kell a hazát emigráns! minőségben, jóformán minden más segédeszköz nélkül., mint a saját egyéniségével, geniusával, okosságával és idegeivel hathatósan szolgálni. - Megk T 'zelitő képet sem lehet alkotni e tevékenységről, ha az ember a körülményeket némileg nem ismeri. Bécsben a talaj majdnem clyanclyan vulkánikus volt mint Budapesten. Ez annyira ment, hogy a bécsi rendőrség,amely­nek ólén - Ausztria és manóibatnáor egész Középeurópa szerencséjére - Schober kanoellár állott s emlékezetem szerint három vagy négy izten figyelmeztette álmagyar urakat., hogy tanácsos lenne saját biztonságukról gondrskodni.Ehhes­| képest Bethlen István, aki eleinte a Renngassei Sohönborn-palota két szobá­jában lakott, ismételten volt kénytelen megváltoztatni szállását,melyet f \ csak kevesen tudtunk, akik ott majdnem nap-nap után <"sszejöttünk, f\ - Ezeknek az összejöveteleknek jellegzetességét az adta meg, j-r hogy üres szófecsérlés, vagy siránkozá s ott észlelhető sohasem volt.Bethlen \fy István ott ugyanazzal az idegnyugalommal és ugyanazzal a kommandótehetseg­gei, működött, mint később a miniszterelnöki palotában* Rövidesen kiépítette /folytatása következik/

Next

/
Oldalképek
Tartalom