Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-29 [030]

MAÖYAB ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Kézirat f + p Tizenhetedik kiadás Budapest,1930. január 29. * XII. évfolyam, 23.szám. • ZU MAGYARY ZCLT.iN ELÓKDASA. Elsőnek Csorba Ferenc szélalt fel, ai-i az államtudományi oktatás reformját sürgette és a doktorátus devalválódása ellen omolt kifogás t

a S z i 1 y Kálmán műegyetemi rektor felszólalásaban "hangsúlyozta, hogy a tudományoknak felülről való organizációja, teljesen ujkeletü dolog, am-ly Németországból indult ki és az egyetemi tanár azelőtt csa

v közvetitője volt a tudományoknak és nem volt egyúttal ^utató tudós is. A tudomány és a költészet rokon egymással, hisz a tudósra sem lehet ráparancsolni, hogy haladjon előre kutatásai terén. Félszázad óta folyik csak a tudomány irányit;'.sa. Azelőtt a legnagyobb tudósok felfedezéseiket egészen primitiv eszközök segítségével végezték,ma azonban az atomok és az elektronok idején olyan műszerekre van szükség, amelyeknek az ára ezer és ezer pengőbe kerül. Ma a tudományt^ köz és a magánélet feljavítására használják, ami azelőtt ismeretlen fogalom volt. Társadalmat és 1r

ormányt egyaránt a tudományok gyakorlatilag felhasználható része érdeklik. A technika és a hadviselés terén elementáris szerepe van snnak, hogy egyik állam a másikat megelőzze. Ma annyian művelik a természettudományokat, mint ahányan ötven esztendővel ezelőtt tanulták. A tudománypolitika három pillérre támaszkodik, az egyik a pénz, a m s ik a tehetségek kiválasztása, a harmadik pedig a szervezés, A tudomány inproduktivnak látszó kiadásait nem lehet haszontalanoknak tekinteni, mert ezeknek a gyümölcse évek multán érik meg. A kultuszminiszter"ok legnagyobb érdeme nemcsak pz, hogy tudományos politikát inaugurál, hanem az is, hogy mertesitette a politikától és a protekcionizmustól a tehetsége]- kiválasztását, amit autonóm testületekre hizott. Az organizáció kérdésében nem ért egyet az előadóval, mert a tudománynak szabad ágra van szüksége s az állam és a kormányhatalom részéről minél kevesebb beavatkozásra van szükség. Es ebben az esetben nem f ' • **~*.x*ict*d:'

y

~ ' kerülhet sor konfliktusra az autonómia és a kormányhatalom között. Báró Kor á n y I Sándor felszólalásában kimutatta, hogyha az országot újra akarjuk épiteni,,akkor ebből a munkából oroszlánrész jut az egyetemeknek, A fiatalságot meg kell tanítani dolg&zii^ a tehetségével és az intelligenciájával dolgozni.'A haladás biztosítására nem szakiskolákra, hanem egyetemire van szükség,, Olyan professzor, a>i egyúttal nem kutató is, nem való a tanszékére. A németek állapították meg rólunk, hogy nálunk a tehetségek az utcán szaladgálnak, de a gyakornokok és az asszisztensek fizetésnélkül dolgoznak és egyszer csak ellankad az erejük,anélkül, hegy tehetségüknek az ország hasznát látná. Ennek az az orvossága, hogyha valakiben azt látják, hogy talentumos, akkor ki kell nevezni főorvosnak, hogy ott várhassa meg annak a tanszéknek a megüresedését, amelynek betöltésére hivatott A fiatalság munkájának a folytonosságát kell blztositani és nem szabad megengedni, hogy tudósaink a külföldre legyenek kénytelenek menni. Helytelen az is, hogy a fővárosban nyugati kultúra van s a fővárostól húsz kilométerre már keleti az ország,ahol a kétszázévvel ezelőtt meghalt emberek újból le élhetnék az életüket. Ez az oka a tuberkulózis pusztításának is. A keleti tuberkulózis jön be a nyugati fővárosba. A vidéki egyetemek kell, hogy legye, nek a vidék tudományos gócpontjai, mert csak ezek munkája révén érhető el, hogy az egész ország nyugati ország legyen. Kovács -Karap Ernő az intelligencia alulról való felfrissítés ének szükségességét hangoztatta. Sajnálja, hegy ezen a téren nem a kultuszminiszter tet .e meg az első lépést, hanem Gömbös Gyula , aki a katonai iskoládban fenntartotta magának azt a jogot, hogy a növendékek egyharmadrészét a kisgazdák fiaiból válassza ki, hogy azok is bekerüljenek a tisztikarba. Tudományos téren is erre van szükség. Kelemen Móric kifogásolta, hogy tudományos politikánkat bizonyos egyoldalúság és el méletiesség jellemzi, amivel szemben az üzem gazdaságtan és a racionalizálás tudománya nálunk ismeretlen fogalom. Németországba 'és Amerikában az ipari üzemekben hatalmas tudorjányos apparátusok . dolgoznak.Nagy baj lesz nálunk, ha az orvos azért nem tud gyógyítani, mert a beteg nom tudja az orvost megfizetni, éppen ezért a tudományos elméleti I kiképzéssel párhuzamosan céltudatos ós helyes közgazdasági politikára van /) szükség. iL / Folytatása következik. /