Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2
1930-01-29 [030]
_ , r Tizenharmadik kiadás Kézirat. / Sl ^ Budapest, 1930. január 29„ XII. évfolyam, 23. szám, H i r e k / Az Egyenlőség jubileuma. Folytatás, / Dr, Gál Jenő országgyűlési képviselő vázolta milyen harcos szerep jutott az Egyenlőségnek a zsidó recepció kivivása körül e T Pa lágy 1 Lajos visszaemlékezéseket közölt a recepciós harcoktól, dr, Rohoz Andor pedig Makai Emilről tartott előadást,- A külföldi zsidódiákokat segélyső központi bizottság is Ülést tartott az Egyenlőség jubileuma alkalmából. Báró Kohner Vili emelte kJ,, hogy ezt a bizottságot dr, Szabolcsi ^ajos teremtette meg, neki köszönhető a külföldi diákok segélyezése. Az ünnepi beszédet ezután dr. Pródi Ernő országgyűlési képviselő mondotta. Feszélt még dr. Vázscnyi János, majd Fellner Leo nyújtotta át dr, Szabolcsi Lajosnak ötszáz külföldön tanuló zsidó diák diszes feliratát. Bartos'Gyula, a Nemzeti Szinház művésze ódát szavalt a külföldi diákokról. /MOT/SZ, T U D 0 Y. Á N Y , / A Néprajzi Társaság ülése. Folytatás. / Ebben a községben ha van is cigány, az csak vályogot vet. A primhegedüs, brácsás, klarinétos, bogos és cimhalmosjaz öttagtól álló banda a község paraszt lakosaiból való. Hét ilyen magyar muzsikusbanda van, s ezek járnak el azom szédközségekbc mindenüvé, ahol tánc és esküvő van. Lajtha László előadását zenei bemutatók kisérték, a rrimhegedüt Váczy Károly, az operai zenekar tagja játszotta, a többi hangszeren a Nemzeti Zenede négy müvészr.övendéke játszotta Az énekszámokat a Nemzeti Zenede hat énekszako3 leánynövendéke éne v elte. Vala mennyien Lajtha tanár növendékei. A bemutatott zenei számok között legérdekesebb volt a Rákóczi-induló népi variánsa, és két Bihari-dallam. Lajtha László nagyvonalú előadását azzal fejezte be,hogy a még megmenthető ilyen népi zene. kincseket ne hagyjuk a ma még élő öreg dalosokkal sirbaszállni, Az előadót hcsszann üa epeitek előadása után, , i végül M a j o r Ervin"A népies magyar müzene s a népzene kapcsolatáról" cimü értekezésében kimutatta, hogy a XIX. századi népdálgyüjteményeink anyagának jelentéken?." hányada müdalj Bernát Gáspár, Egres sy, Simoni" f y-Szcntirmay és -gy sereg, ma már ismeretlen nótakcltő szerzeményei. Nem egy ma is népszerű dalnak lehetett meg találni rég elfeledett szerzőjét. Majd rámutatott arra, hogy a XIX. szádabeli népdalgyűjtemények anyagának revideálása mellett • .. a müdalszerzők dalainak sz°társzerü katalógusba!oglalása milyen nagy fontosságú. Ezzel lehetetlenné válnék a komolytalan komplikáé ión alapuló népdalgyűjtemények további kiadása / * alot ásy-Huber-f élék mintájára/ s a nép dal-p lagizáterok is kényszerülnének működésüket beszüntetni. /MOT/B.
