Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2
1930-01-24 [030]
Kéz L Ht ' Tizenkettedik kiadás // í Budapest, 1930. január 24. XII c évfolyam, 19.szám.> HÍREK . MEGJELENT AZ LLÖORS LEGÚJABB 3ZÁMA, Az Előőrs vitéz' B aj c s y - Z s i -1 i n s z k y Endre társadalmi és politikai hetilapjának legújabb, január 25-»iVi száma a következő gazdag tartalommal jelent meg: vitéz'Bajcsy-Zsilinszky Endre : Hága után / vezércikk/; Mátray Lajos: Száz pengő utja> Féja Géza : A kritika feladata; Kertész József: Alakítsunk hajózási szövetkezetet a Tiszán!; Két Kiállításj, A " Főid Népe" rovatában :" Reszkessen minden ellenségünk az igazi magyar demokráciát}11"; Kanada példája; Arat a zöldhiteluzsora cimü sikkek a legaktuálisabbak. Ezeken ^ivül még a következő cikkeket emeljük ki; féchy- Horváth Rezső:" A svájci katonáskodásig rendszer; Néhány csendes szó a nyomorúság frontjáról; óimon Zoltán: Gulács nem föllebbez. A " Külföldi Magyarság" rovatban i " Magyarok kényszerkivándorlása és a hajóstársaságok, - Elsorvad iák a nagy amerikai magyar egyesületek- clmü cikkeket találjuk, A " líeti figyelő " rovatában pedig : Megmozdult az erdélyi magy fiatalság; No az antiszemitizmus Oroszországban cimü közlemények emelkednek ki, /MOT/B. PR. BRODY ERNŐ ELCAPÁSA A COBREN SZÖVETSÉGBEN, Nagy és előkelő közönség előtt tartotta meg péntek este dr. B r ó d y Ernő orszgy. képviselő előadását a Magyar Cotden Szövetségben. Ismertette Budapest fejlődését és megállapította, hogy Budapest 1872-ben életképesen jött a világra, s nagy nyugati metropolisok mintájára, mint az ország reprezentatív fővárosa egyesült a Duna két partján. A város fejlődésében négy korszak különböztethető meg: a város alapitása^ községesités,a háborús kötött gazdálkodás s az összes intézményelmek és üzemeknek elkorcsosodása. Megalapításakor mint közjogi szuverenitás élte a maga életét, idegenkedett minden gazdasági kérdéstől,ellentétben a mával,mikor a főváros életében a gazdasági problémák az előtérbe kerültek. A legsúlyosabb érdekekéig' szolgál 0 üzeme 1- mindaddig magánkézben voltak,mig a községesitós korszakában Vázsonyi Vilmos nem tűzte ki céljául azt, hogy ezek a nagy hasznot hajtó magán *' kézben levő üzemek a főváros kezelésebe menjenek át és hasznuk a köz javára fordíttassák. Ez a szerencsés folyamat meg is indult. A következő korszak a háborús kötött gazdálkodás korszaka volt,mely a maximálás,rekvirálás, és a központok korszaka. Nem tudni, mi volt jobb- mondta az előadó - az, mikor egy generáció nem ismerte a kiflit, vagy a mai helyzet,amikor felnő egy nemzedék,amely nem tudja azt megvásárolni* A háború elmén ittragadt intézmények még mindig megvannak,nem akarnak elpusztulni s a polgárság pénzén hatósági konkurenciát'folytatnak. Ezek a községesités elkorcsosodásai,melynek eredménye a mai helyzet. Ezek után az előadó rátért előadásának tulajdonképpeni tárgyára és érdekes statisztikai adatokkal világította meg a főváros vagyoni helyzetét. A főváros vagyona a részvénytársaé sági formában működő üzemek vagyona nélkül az 1328, év végén 1.200 ezer pengő; volt, továbbiakban rámutatott, hegy mig 1913-6hn egy főre . ,49 pengő, addig 1928bar> 113 pengő adóteher nehezedett. Ezt 1913-ban kilencféle ad° kepében fizette I a budapesti polgár,mig ma tizennyolcféle adóval fizet. Lehetetlen, hogy a kereskedelem, Ipar, vagy bármely szabadfoglalkozás ilyen körülmények között életképes lehessen ós boldogulni tudjon, mert ezek a számok beszélnek és kiabálnak. A fővár esi polgárságnak forgalmiadójából évi 44 millió pengő folyik be a város pénztárába. Azután beszélt az üzemekről,melyeknek két kategóriáját állapítja meg, a közérdekűek©t és a háborús gazdálkodás káros maradványait<• Hosszasan fejtegette a monopóliumok kérdését,a községi üzemekkel kapcsolatban és arra a konklúzióra I jutott, hogy a köz szempontjából érdektelen ezeknek az üzemeknél;: külső megjelenési formája,lényegesnek és fontosnak pzt tartja, hpgy a polgárság üzemel a polgárság jólétét szolgálják. Statisztikai adatokkal bizonyította, hogy mig a főváros nagyüzemei nagyjában megfelelnek a polgárság követelményeinek és a főváros háztartását jelentős jövedelmekkel gyarapitják, addig a kisüzemek rentabilitásáról beszélni nem lehet „ Előadó szerint azt a kérdést, hogy a közüzeme 1 " feleslegel a közszolgáltatások árának leszállításával a terhek könnyítésére szolgáljanak, a többaéf.1 elv dönti el.Azt a rendszert kell alkalmazni,melynél az igazi és tényleges többség megkapja a munka és az élet lehetőségeit. Az előadást a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta, /MOT/B. IA
