Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-24 [030]

MAGYAR CRSZiSCS TUDCSITO. Kézirat. Negyedik kiadás* }í) Ift Budapest, 1930.. január 24. /JJ XII. évfolyam, 19. szam,HÍREK I /ERlEY KAROLY ELGÜDASA A GAZDASÁGI HELYZET JAVITÁSÁRÜI. Folytatá s./ és jólét fakad az egész társadalomra, az égés országra„ Ereky a továbbiakban ázt fejtegette, hogy mindenkinek arra kell törekedni, hogy pénzt szerezzen, hogy gazdagoct jon.Ebben latija az ország boldogulásának lehetőségét.A materializmus fanatikusa. Elismeri, hogy szükség van házaszeretetre, idealizmusra, vallásosságra és ehhez hasonló egyéb erényekre egy nép életébei, de mindezek semmit sem érnek kenyér nélkül. A • : közgazdasági politika azonban nemcsak a nagy embert nézi ellenszenvvel nálunk, de a kisemberekkel sem törődik senki. Kérdés tehát, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy boldogulhassunk, hogyan kell kialakulni a helyes közgazdaságnak. Részletesen foglalkozott azzal, hogy a mai export nem egészséges. IÍBIT. e gészgéges export az,mikor azért van feleslegünk, mert az itthon élő nyolcmillió ember olyan szegény, hogy nem fogyaszthat annyit, mint amennyit fogyasztani tudna. Nem helyes export az, mikT itthon egy pengő husz fillér annak a cukornak kilója,amit külföldre huszonöt fillérért adnak el. Általában helytelen dolog közpénzből segíteni az exportot, ami szinten rendszer mostanában.A továbbiakban azt fejtegette, hogy nem lehet a mostani félőrült gazdasági zűrzavart egyedül Trianon következményének odaállitasni. Nálunknál sokkal kisebb lakosú országok, Svájc, Hollandia, általában az északi államok mind igen jól élnek, jómódúak és gazdaságilag magasan felttünk állanak. A triaHoni def etizmusa ak re m szabad elcsüggeszteni bennünket. Nem szabad • örökösen a szegénysé • günkkel kérkednünk, ellenkezőleg olyan jólétre kell törekedni, hogy a környező, tőlünk elszakitott országrészeket ez a jólét vonza vissza,mint valami mágne3. * ' Ezután azt fejtegette Eneky, hogy meg kell szervezni a. magyar kereskedelmet, mert a mai szervezetlenség is hozzájárul e bajokhoz és a drágasághoz, A termelő négy fillérért adja el a burgonyatfr, a közönség ugyanazt 1B fillérért vásárolja meg. A beszerzés és az eladási ár közötti óriás i különbözet dacára nyomorog a kiskereskedő, tönkremegy a nagykereskedő, valahol tehát hibának kell lenni. Ugyanez van a többi kereskedelmi ágakban is. Mióta a Vásárpénztár élén áll, minden törekvése az, hogy azokban az iparágakban és termelési ágakban, amelyek a fővárosnak ezzel az intézményevei összefüggnek, valamely rendszert teremtsen, Reméli, hogy ez sikerülni is fog, A tavasszal vár ide amerikai szakembereket, akiknek segitsegével valór;zinüleg komoly fordulatok történhetnek. Példákat hozott fel az emerikai kereskedők szervezettségéről, amely szervezeteket azonban nem szabad összetéveszteni a mi kartelleftinkkel,B :^fejezésül Ereky Károly a hágai tárgyalások fontosságát érintette, amelyek jelentőségét fóleg abban látja,hc,gy visszakaptuk pénzügyi szuverenitásunkat, külfölai kölcsönöket kaphatunk,amelyekkel megkezdhetjük a nagy beruházá -.ókat. Meg azt emelte ki, hegy Magyarországon is, ugy mint külföldön, minél több szakembert kell nevelni és minden egyes kereskedelmi szakmának arra kell törekednie, hogy megteremtse a maga gazdasági szervezetét. Ereky Károly előadását nagy tetszéssel fogadta a hallgatoság, majd vita következett, amelynek során, Ledermann Mór az OKISZ elnöke, H o 1 z e r Sándor alelnök, Gut tmann' Emil, dr. Zoltán Gyula, dr.R e i c h Jenő és mások szólaltak fel» /MOT/B.