Magyar Országos Tudósító, 1930. január/2

1930-01-22 [030]

'törvény??zéki kiadás. Budapest ,193c. jan,22 KUSZENEA LAHOS PESTSZENTLŐRINCI FŐJEGYZŐ SAJTÓPERE ZSEMBERY ÁRPÁD GYÖRGY LAPSZERKESZTŐ" ELLEN - A PESTVIDÉKI TÖRVÉNYSZÉKEK. Zsembery Árpád György hirlapiró, a Pestmegye cimü hetilap szerkesztője a SZE szerkesztésére bizott lap 1928 évi október 13-iki számában terjedelmes és na^y" feltűnést keltő cikket irt ezzel a cimmel: "Súlyos vádak Kuszenda la J03 pestszentlőrinci főjegyző ellen". A cikk tulajdonképpen nem más , mint egy szószerinti idézet a pestszentlőrinci Újság eg:/ik számából, A Festszert­lőrinci Újság szerkesztője Csima Jenő ugyanis elkeseredett harcban áll Best­szentlörinc község főjegyzőjével, Kuszenda Lajossal szemben, és a Pestszent­lőrinci Újságban a fent közölt cím alatt hosszú cikket irt, amelyben rendki­vül súlyos vadakat hangoztatott Kuszendar°l. A cikk, - amelyet Zsembery Ár­pád György a Pestmegye cimü lapban újra leközölt, - Kuszendának iraimmmmmm ál­lítólagos építkezési panamáiról ir és felrójja, hogy a pestszentlőrinci fő­jegyző rendbirs ággal sújtja azokat, akik az épitkezési engedélyek megérkezé­se előtt hozzáfognak az építkezéshez. A cikkiró egyenlő márbtéket sürget,mert a főjegyző állítólag csupán egyes építkezőkkel szemben jár el Ilyen szigorú­an, másokat viszont rendkívüli kedvezésekben részesit. A cikk ezután arról ± ir, hogy Pestszentlőrinc község képviselőtestülete az egyik 1928-ban megtar­tott rendkivüli közgyűlésen 33oo pengős jutalmat szavazott meg Tildy Árpid, községi mérnök részére, az állami elemi iskola építésének ellenőrzése körül szerzett érdemeiért. A cikkiro ebben a közgyűlési határozatban i3 panamát 3Js lat és a közgyűlési határozatot a főjegyző közbenjárásának tulajdonit ja.Azt is megemlíti az újságcikk, hogy Kuszenda Lajos álliWiag a saját személyé­ben vállalkozott arra, hogy bizonyos közúti kavicsmunkálatokat a saját szám­lájára elvégeztessen és - amint a lap irja, - a főjegyző ezen az üzleten leg­alább húszezer pengőt keresett. T^bb apróbb és hasonló természetű ügy felem­lítése után a kérdéses hírlapi közlemény arra a konklúzióra .juk , hogy Kuszenda Lajos főjegyző"Magyarország legnagyobb ranamistája ". Miután ezt a cikket Zsembery Árpád György, a Pestmegye cimü napilap 1928. évi október ?j .J. 13-iki számában szószerint leközölte, - Ku­szenda Lajos pestszentlőrinci főjegyző sajtépert inditott Zsembery ellen. A sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségével vádolt Zsembery Árpád György ügyét a kalocsai királyi törvényszék László-tanácsa a mai napon kezdte tár­gyalni a pestvidéki törvényszék nagytermében, A kalocsai törvényszéki bün­tetötanács ugyanis azért szállott ki Budapestre, mert a bűnügy tanul túl­nyomórészt fővárosi lakosok és Így célravezetőbbnek mutatkozott, ha a fo­tc.rgyalást Budapesten tartják meg. A mai főtárgyaláson elsőnek a vádiótt Zsembery Árpád György lapszerkesztőt hallgatták kJU A szerkesztő a bühtető tanács előtt kijelentette,hogy a pestszentlőrinci főjegyző által inkriminált cikket nem ő irta, hanem a közleményt egész terjedelmében Csima Jenő Tesfct szenlőrinci Ujság-jáboi vette ixt. A vádlott rámutatott,hogy az idézet alak­jában közölt cikkhez olyan értelmű kommentárt fűzött, hogy a főjegyzőnek azért kellett volna a fegyelmi vizsgálat elrendelését önmaga ellen kérelmez­nie,mert a magyar köztisztviselői kar reputációja megkivánja, hogy a nyilvá­nosság előtt elhangzott, ilyen természetű súlyos vádak ne maradjanak megtor­latlanul. A cikket - úgymond - közérdekből vette át és közölte le a Pestme­gye cimü lapjában, és a tanuk igazolni fogják állításának igazát. Ezután Halász b a j 0 <j dr., a vádlott védője terjesztette elő a va­lódiság bizonyítás ...ra vonatkozó indítványát. /Folyt .kcv ./Ky.

Next

/
Oldalképek
Tartalom