Magyar Országos Tudósító, 1930. január/1
1930-01-03 [029]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDO 3ITO 2, törvényszéki kiadás. Budapest,198o, január 2, JOGERŐSEN FELMENTETTÉK A CSAL ÁS VÍDJÜ .-XóL RIBÁNSZKI BÚTORKERESKEDŐ FELESEGET, AKI RIEESSZE-VÁLTÓ HELYETT C &.K SAJÁT ELFOGADASj VALToVAL FIZETTE KI A BUTORASZTAL OST. Benkő Ferenc újpesti asztalosmester l r 2P. áprilisában felkereste Budapesten a Baross-utcai üzletében Ribánszki Gyözőnét, Ribánszki bútorkereskedő feleségét és az asszonynak jutányos ajánlatot tett bútorok készítésére és prompt szállítására. Ribánszkiné rendelt az asztalosmestertől egy berkenyéia-háloszobabutort. Benkő és Ribánszkiné háromszázhúsz pengő vételárban állapodtak meg, az asszony kifizetett tiz nengő foglalót, majd amikor néhány hét múlva az asztalosmester a bútorokat leszállította, Benkő Ferenc megbízottjának átadott hatvan pengő készpénzt és három darab, egyenként nyolcvan pengőről szóló váltót. A következő napon Benkő újra beállított Ribánszkiékhoz, hangos patáliát csapott és azzal adta vissza a három darab váltót az assz*nynak,hogy azok nem Rimessza-váltók, hanem csupán saját elfogadásu, közönséges váltok. Az asztalos ugyanis azt állitotta, hogy a megállapodás eszközlésekor kifeje zetten kikötötte, hogy csak olyan váltót fog&öJi&t el, amelyen valamilynn tőkeerős kéz szerepel elfogadóként. Az ilyen váltót a kereskedelmi életben rimessza-váltónak nevezik. Benkő Ferenc meg sem kísérelte,hrgy a véltókat peresítse, hanem ehelyett csalás büntette címén bűnvádi eljárást indíttatott Ribánszkiné,született Weisz Gizella ellen. A budapesti büntetőtörvényszék előtt megtartott főtárgyaláson a bizonyítási eljárás sorén megállapítást nyert, hogy Ribánszki né és Benkő Ferenc a bútorok szállítására vonatkozóan Írásos megegyezést kötöttek, de ebben a megegyezésben nem szerepelt olyan feltétel, hogy a bútor kereskedő felesége rimessza-váltókat lett volna köteles biztositékként adni-* Ezen az alapon a törvényszék felmentette a csalás bűntettének vádja al°l a vádlott asszonyt , akinek eljárása jóhiszemű volt. Az asztalos ugyanis nem tudta igazolni, hogy kár osodás érte, mert a váltók peresitését meg sem kísérletté. Más részről pedig, - még ha a értet tnek igaza is volna, - a fizetési forma be nem tartása még nem jelent csalási szándékot, - állapította meg az ítélet érdekes indokolása, A tábla Felkmann-tanác sa az elsőfokú ítéletet indokainál ffcgva jogerősen helybenhagyta» /MCT/Ky» BERÁN KÁLMÁN MAGÁNTISZTVISELŐT ES FIÁT A TÁBLA FOGHÁZBÜNTETÉSRE I TEL TE, MERT AGYBA-FÖBE VERTEK A BEL A KIR ÁLYJíX - UTI HÁZIURUKAT. Berán Kálmán budapesti magántisztviselő fiával, Berán László villanyszerelővel Schultz Ferenc Béla király-uti 57. szám alatti házában laktak. A lakok é3 a háziúr között állandó volt a veszekedés és Berán Kálmán 1026. szeptember 3-án valamilyen gyermekcsiny miatt pofonvágta Schultz Ferenc kisleányát. Schultz felelősségre vonta az öregebbik Beránt éppen akkor, amikor a magánhivatalnok az istállóban a lovát itatta meg. A szóváltás tettlegességgé fajult és a zajra odasietett Berán KálmánTTászló fia Í3 és a két Berán dorongokkal támadt s háziurra, akit agyba-főbe vertek. Az apa és a fiu ellen mmmmmra testi sértés vétsége miatt bűnvádi eljárás indult. Berán Kálmán és Berán László a büntetötörvényszék előtt azzal védekeztek,ho ,y Schultz Ferenc baltával támadt reájuk. Ezt a védekezést azonban a kihallgatott tanuk megcáfolták és így r törvényszék az időcebbik Beránt súlyos testi sértés vétsége miatt, a fiatalabbik Beránt pedig könnyű testi sértés vétségéért egyenként három-háromheti fogházbüntetésre ítélte. A tád la Dusérdy-tanácsa most ezt az ítéletet helybenhagy ta. A vádlottak ésvédőjük, valemint a királyi főügyész is semmiségi panaszt jelentet tek be a másodfokú ítélet ellen. /BlíOT/ Ky.
