Magyar Országos Tudósító, 1930. január/1

1930-01-03 [029]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat* Hatodik kiadás. Budapesti 1930, január 3, ^ XII.évfolyam 2.szám. HÍREK AZ UJ ÁLLAMI ÚTÉPÍTÉSI FÁLIAZAT KIIRASA. A m.kir.kereskedelemügy 1 minisztérium nagy állami utepitési programrajának második fázisát jelenti az uj hatszázhatvanegy kilométeres külterületi útszakaszok megépitése,amelyre a kereskedelemügyi minisztérium most irta ki a pályázatot. A részletes versenytárgyalási hirdetményt az összes felte telekkele gyütt a kereskedelemügyi minisztérium hivatalos lapja: a Közgazdasági Értesitö szombat reggel megjelenő'száma közli, amely a kereskedelmi minisztériumban /l.,Lánchidutca 3*114 emelet 19./ a Közgazdasági ÉrtesitŐ kiadóhivatalában délelőtt 9-től 2-ig szerezhető be. /MOT/Tk. A PÉNZÜGYI TISZTVISELŐK SPORTKLUBJÁNAK BALJA. A pénzügyi, tisztviselők sportklubja január 5.-én. vasárnap este rendezi a Budai Vigadóban szokásos műsoros táncestélyét. A műsor keretében fellépnek Bársony Rózsi, Biller Irén, Cselényi József, Dénes György, Dénes Oszkár, Perenczi Károly, Herceg Jenő, Komlós Vilmos, Fethes Sándor, Vaszary Piroska, Vécsey Elvira bárónő és az Operaház 12 tagjából álló balletkar. A rendezőség telefonszáma 600-50 18-as mellékállomás./MOT/Bo P r o d o m o : Fenti hir átvételét tisztei* ! lettel kéri a MOT szerkesztősége. FLEISSIG SÁNDOR ELŐADÁSA A MAGYAR COBDEN-SZCVETSEGBEN. Nagy és előkelő közönség előtt tartotta meg Fle issig Sándor kincstári főtanácsos, az Angol Magyar Bank alelnök vezérigazgatója előadását a Magyar 0 obdenj£zövetségben„ Halasi Fischer 'Ödön, a szövetség elnöke üdvözölte meleg szavakkal az Illusztris előadót, kinek \. előadását a nagyszámú hallgatóság : ' • 1 - v 'g mindvégig nagy érdeklődéssel kisérte. Előadásában az ország gazdasági bajainak okait kutatva, azt a tételt állitotta fel, hogy az államháztartás szanálása és a valuta stabilizá ciója után a magángazdaság lassan induló belső ujjáépitése a lelkek szanálása nélkül nem vólhatik sem teljessé, sem véglegesen megalapozottá, Előadá sában előbb végigment a gazdasági élet minden ágán. Az adatok egész scrávai világította meg a mai helyzetet és a bajok okait, rámutatva azokra a gazdasági jelszavakra, tervekre és megoldási lehetőségekre, amelyektől a hitelélet, a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem terén az állapotok javulását várják. Kifejtette, hogyia gazdasági élet fejlődését megnehezítő okok sorozatán végigtekintünk, három csoport képe alakul ki előttünk. Az első csoportba sorozhatjuk azokat a körülményeket, amelyek orvoslásához sem az állam, vagy egyéb közületek, sem a magángazdaság ereje egymagában nem elegendők. Ilyenek a trianoni békekötés következményei, a nemzetközi vám- és kereskedelmi politika prohibitiv célzatai, a nemzetközi tőkepiacok és a buza világpiacainak magatartása. A másodikba sorozhatjuk a magángazdaság szanálása körüli állami feladatokat, mint az adóreformokat, vámkérdéseket, beruházási politikát, a gazdasági életbe belenyúló törvényhozási intézkedéseket, a közszállitásoky.. hatósági üzemek, pazarlás és takarékosság körül felmerült panaszok orvoslását, illetve a reformeszmék gyakorlati érzékkel és szigorú tárgyilagossággal való megvalósítását, A harmadik cstportba sorolhatók azok. a feladatok, amelyeket a magángazdaságnak kell saját erejével és hozzáértésével megoldani. Részletesen, kritikailag fejtegette mind a három csoport keretében a közvélemény körében napirenden lévő reformeszméket, előbb a hitelélettel, majd arrieüSgazdas ággal foglalkozott, azután igy folytatta: - Az iparos és a kereskedő talán csodálkozással hallja, hogy az ő gazdasági bajai orvoslásánál döntő szerep jut a lelki tényezőknek. Kétségtelen, hogy a legélesebb szemű könyvrevizcr sem találja, meg az üzleti könyvekben és mérlegekben a vállalatok sorsát eldöntő pszichológiai rugókat, de ez nem változtat azon az egyszerű igazságon, hogy az olyan iparos J vagy kereskedő, aki csak a számláiból és a kinnlevőségei tonitásábo_ igyek4 szik magának az üzletmenete kepét és a további feladatai körét megrajzolni, 7 nem ismeri'a helyzete lényegét, hanem ugy jár el, mint az az orvos, aki nem Pr /fo}**^ ,VHV . /