Magyar Országos Tudósító, 1930. január/1
1930-01-15 [029]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDOSTTC. Tízenne gye a ik Kézirat . -kiadás Puöapest,193C.január 15. XII. évfolyam,11.szám. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ES RAPISAJT§ ; ÜGYVÁDI RgKLÁE. A Budapesti Ügyvédi RQT szerdán este tartotta harmadik ankétestjét, am ly alkalommal dr. T e 1 1 e r Miksa ügyvéd és dr, 3 z a b o László egyetemi magántanár, hírlapira tartottak érdekes előadást az igazságszolgálta tás és napisajtó; az ügyvédi reklám címmel. T e 1 1 e r rámutatott előadásában arr^ hogy mily fontos az, hogy a sajtó hü tükre legyen az igazságszolgáltatásnak. A sajtó jelentősege azonban az igazságszolgáltatással való viszonyában nem merül ki ebben a feladatban, hanem még f*ntosabb az, hogy az ország lakosságának jogérzését ; '" leghívebben a sajt° fejezi ki, sőt nemcsal; kifejezi, hanem fejleszti es bizonyos irányba tereli.Tehát a sajt? csak ugy teljesítheti feladatát, ha pontosan ismeri nemcsak a tényállást, hanem a jogszabályokat is, hogy olvasóit a jogi kérdésekben kioktassa. Rendkivül fontos feladata a sajtónak az Igazságszolgáltatás ellenőrzése és bírálata. Tehát az igazságszrlgáltatás szempontjából nagyfontosságú az, hogy a sajtó alaposan foglalkozzék az igazságszolgáltatás problémáival és necsak szenzációs bűnügyekkel, hanem egyéb kordésekkel ls. Hogy ennek keretén belül milyen kérdésekkel foglalkozzék, ennek elbírálása a sajtó feladata. Hogy a napilapok hírszolgálata nem kielégítő , az ügyvédek szempontjából csak azért ffcntes, mert ez a kérdés szoros összefüggésben van az ügyvédi reklám kérdésével. Ezután részletesen foglalkozott a szigorúan szabályozott) -úgynevezett •agyvédi reklámnál, ^em tartja fegyelmileg üldözendonek azt az ügyvédet, ha a jóizíés keretein belül éo az ügyvédi etikával összeférhető módon információkat ad a napisajtónak. Utána 5 z a b ó László reflektált Teller előadására és újságírói szempontból világított rá az igazságszolgáltatás és a napisajtó közötti helyzetre Ennek során rámutatott azokra a speciális bajokra, melyek ma a napisajtóra ne hezednek.E[pen ezek a fennforgó bajok ösztönözték arra - mondotta Szabó, hogy bevigye az uj..ságirás tudományát éppen az újságírói etika szempontjából ls az egyetemre. Éppen ma, amikor kevesebb az újságolvasó, mint 1867-ben volt. Rátért ezután a sokat hangoztatott ügyvédi reklámra s ennek kapcsán ismer tette az ebben a kérdésben elfoglalt amerikai prakszist. Kiemelte, hogy Amerikában ismeretlen az olyan tilalom, amely megakadályozná az újságírót abban, hogy pl. egy ügyvéd prakszisábol vehessen anyagot. Amerikában az ujságirónak csak az az egyetlen főszabály van 11 légy korrekt és őrködj azoktól, aki<v ingyen akarnak publicitálnl. n Szemelvényeket sorolt fel a legnagyobb amwrikai lapok által tudósítóiknak kiadott utasításaiból és az ajtieri ai ügyvédek öszszeférhetetlenségét szabályozó rend letekről. Az angol rendszernek a híve, ahol leirják a tárgyalást és a végén oduirják, ki képviselte a feleket. A publicisztika, a közönség kime.ee és erre a kincsre a lapnak kell vigyázni. A- sajtónak szuverén joga mit tart közlendőnek és mit nem. Lehetetlennek tartja azt az álláspontot, hogy egy ügyvédet el lehessen Ítélni azért, mert egy újságíró az ügyvéd nevét anélkül, hogy arról az ügyvéd tehetne, az újságba kiirta. Ezt a jogot az újságírótól sem lehet elvonni. Ha az kifogásolás tárgya lehet, hogy egy ügyvédnek publicitás jut,akkor nemcsak a sajtóban és nem a reklámban van a hiba, hanem az emberekben, akik néha az erdemetlennek is juttatnak előnyöket. Reklám lehet az ügyvédnek pl. a jó öltözködés, a jó clmboraság, a j° parkett-táncolás és a reklám juemcsak a sajtó utján érhető el Kern lehet mindsnt az uj3ág számlájára irnl, mert a mások sérelme nélkül és az általános etikai szemoontokba r^m ütközc publlcitái éppen csak az ügyvédidéi szemben seirmiképpan sem lehet kufogáscini. A rendkivül érdekes eloadásfíSAgyszámú e.l.őkolő •' ""^^z K nség hatalmas tapssal honorálta, /MOT/B.
