Magyar Országos Tudósító, 1930. január/1

1930-01-14 [029]

MAGYA. ORSZÁGOS TUPOSITO. Kézirat. Tizenegyedik kiadás.Budapest, 1930. január 14. XII. évfolyam, 10. szám.HÍREK . VILLAMOSBALESET. Hosszú János 10 éves tanúié a Nyugati pályaudvar előtt a 6-os jelzésű villamosról leesett és az első- és a pótkocsi közé került. Az emberek ijedten nézték a szerencsétlen gyermek balesetét, amikor 3 z ó k a Géza asztalosmester, aki a Lipót-körut 27. számú házban lakik, a mozgásban lévő villamos alól kihúzta s gyermeket és karján azonnal a mentők közelben lévő székházába vitte* A gyermek súlyos zuzódásokat és gerinctörést szenvedett és csak 3zóka bátorságának köszönhető, hogy a pótkocsi kerekei keresztül nem mentek rajta. A mentők a gyermeket, akinek állapota életveszélyes, a Rókus-kórházba szállították. /MOT/M. F Öv V Á R 0 ,S .. —AZ uZELI MUNKÁSOK 1-YUSBCRSZABALYZÁTA. A munkaügyi bizottság ma délután félhatkor tárgyalta B orvendégh Ferene tanácsnok elnöklete alatt a fővárosi üzemek munkásainak nyűge11átásárL! szóló szabályrendeletet. Napirend előtt Hor^vitz Gábor ,érdést intézett az elnöklő tanácsnokhoz, miért nem kapták még meg az üzemi munkásfk a bizottság által megszavazott tíz százalékos béremelést és husz százalékos lakbéremelést. Szabó József ugyanezt kérdi. Elnök : a bizottság javaslatának végrehajtása csak a pénzügyi lehetőségek megteremtése után történhetik. Ezirányban folynak a tárgyalások. Az elnök ezzel át akart térni a napirend tárgyalására, de H<">rcvitz Gábor közbeszolt : - Lehetetlen a kérdés felett igy'napirendre térni \ Elnök: - Más választ nem adhatok, A bizottsági tag ur nagyon jól tudja, hogy most állítottuk össze az 1930, évi költségvetést, a legnagyobb nehézségek árán és mindennemű igények megfelelő redukálásával. Érthető tehát, hogy a tanács alig egy hónap alatt nem v-udott ezügyben határozni. Az ujabb teherre a fedezetet meg kell teremteni. Horovitz Gábor : - ^mlkor a béremelést elhatároztuk, megjelöltük a fedezetet is. Elnök: - Kezemben van az ös szeállitás, nem volt elég a fedezetre. A közel jövőben igyekszünk megcsinálni a dolgot. Horovitz Gábor bejelenti, hogy ha tényleg a közel jövőről van szó, akkor elfogadja az elintézést, de ha nem lesz a közel jövőben, akk^r közgyűlés elé viszik a dolgot, vagy pedig ujb°l összehívják a munkaügyi bizottságot. Ezzel át lehetett térni a napirendre a nyugbérszabályzat tárg7/alására. kz elnöklő tanácsnok még figyelmébe ajánlja a bizottságnak, hogy ez a szabályrendelet ailyos terheket ró az üzemekre. A Beszkárt kivételével a többi üzemet ez négy és félmillió pengő teherrel sújtja, kéri tehát a bizottság tagjait, hogy ha ez a javaslat valakit nem elégít ki, tekintse ezt csak kiinduló pontnak, és majd később lehet rajta esetleg az alkalmazottak javára változtatSzabó József az első felszólaló, örömmel veszi az előterjesztést, amely a múlttal szemben haladást jelent. Azt kéri azenban, hogy tiz év után negyven százalék legyen a nyugdíj és a munkásokat osszák be két kategóriába, aszerint amint veszélyes, vagy nem veszélyes üzemben dolgoznak. Azt is hibáztatja, hogy csak negyven évi szolgálat után kaphat a munkás teljes nyugdijat. Ezt igen kevesen érik meg, elég volna 35 év, sőt nehéz testi munkát végzőknél és veszélyes üzemek alkalmazót tálnál mgg kevesebb szolgálati év volna ajánlatos. Alacsonynak tartja az özvegyi nyugdijat es azt kéri, hogyha a munkás valamely oknál fogva elveszíti nyugdiját, azért ne sújtsák az özvegyet és az árvákat. A nyugdijalap neesak a törzsfizetés legyen,"hanem a munkás összes jövedelme. A nyugdíjjárulék pedig ne négy százalék legyen, hanem hárem százalék, ugy mint a Beszkártnál már m^st is van. Kivánja végül nyugdíjválasztmány létesítését. Az előterjesztést elfogadja, Steinherz Simon szintén sskalja a negyven éves szolgálatot és a 65 éves kort. Az intézményből teljesen hiányzik az autonómia. Szolgálati szay bályzat létesítését is kivánja és azt, hogy tiz szolgálati év után ne 30 szái isalékot, hanem negyven százalékos nyugdijat állapítsanak meg. f / Folytatása következik. /