Magyar Országos Tudósító, 1930. január/1
1930-01-02 [029]
MAGYAR ORSZÁGOS TUTASITO K é z i r a t. - Tizennyolcadik kiadás. J fit _ Budapest, 1930. január 2. r XII.évfolyam l.szám. EGYHÁZI HÍREK "NYUGTALAN A VILÁG, MI LEGYÜNK AZ^K, AKIK NEM IDEGESKEDNEK" - MONDOTTA UJEVI BESZÉDÉBEN RAVASZ PÜSFÖK. Csütörtökön délben keresték fel hivei Ravasz László dr, dunamelléki református püspököt, hegy az újév alkalmából üdvözöljék. Sebestyén Jenő dr, teológiai igazgató vezetésével a budapesti teológia tanári kara tisztelgett előbb Ravasz Lá3zl* dr. püspök előt ! aki t zután családja körében fogadta a Budapesti Lelkészek Társaságának mintegy ötven tagját, akik nevében Szabó Imre budapest-fasori lelkész tolmácsolta a jókívánságokat. "A mai nemzedéknek eleven lelkiismeretévé vált a református igehirdetés, elsősorban Ravasz László ajkán - mondotta Szabó lelké ÍZ és ezt a szolgálatot majd nehéz lesz átértékelni. Mosolytalan ma a református egyház, nem mer mosolyogni". Ravasz püspök a következőkben felelt: - Nehéz ido jön'minden magyar emberre, s "köztük a leginkább ma..yaro ,r ra, a reformátusokra. TTj intézmények,' kezdések, alkotások várjanak,a régieket kell óvni, konzerválni, megtartani. Nehéz időket élünk most azért is, mert egyre világosabban kiderül, hogy a magyar kálvinizmus, a magyar protestantizmus általában véve kisebbség, a kisebbségnek minden látszólagos hátrányával és minden tényleges előnyével. T>e Isten kezében, a történelem nagy vásznán, a fény a kisebbség, ezt bátran vállalni kell, mert a kisebbségekre nézve áll az a törvény, hogy a kevés . $ lehet válogatott, lehet kiszemelt, leh3t kitermelt. Nem kell félni a kisebbségi sorstól, a kisebbséget az jellemzi, hogy hallgat, a kisebbség nem fenyegetőzik, a kisebbség feladata, hogy fokozottabban dolgozik. A közeledő nehéz időket akkor tudja a református egyház átélni, ha minden erejét belső, lelki megújhodásra fordltja. Ha presbiterei azok, amiknek lennlök kell. Az egész kardé; nem a tömegnek, hanem az egyénnek a kérdésévé vált. Ez lehet hátrány,mi ezt előnyként k«ll hogy elfogadjuk, nekünk imponálni kell, az erkölcsi erő tiszteletet parancsoló hatalmával. - De nehéz a világ jövője azért is, mert nyugtalan az emberiség, mintha tálajingásról beszélnének rejtett,.belső szeizmográfok, -mi legyünk azeki :, akik nem- idegeskednek, 'nem ábrándoznak, nem aggodalmaskodnak, hanem nyugodtan és derülten vállalják a nehézségeket, mert tudják,hegy Isten kopogtat a szivükön és'' azt kérdezi, tuds^-e kálvinista lenni akkor, amikor nehéz annak lenni, de érdemes annak lenni... Remélem a küszöbön álló esztendőtől azt, hogy a magyar református egyház nagy ébredő mozgalma tevátr fog menni, lelki egysége jobban ki fog épülni, pregrammja világosabbá válik. "Lenni" nagyobb, mint " tenni" y az ősi, a forrás, a kezdés, a létei égkem a tett, a cselekedet. Ez sem nem pesszimizmus, sem nem optimizmus, ez a keresztyén embernek a felülről jövő világosságban való tájékozódása, ahogy a Biblia mondja: nevetés közben" is 30kszor fáj a sziv és a fájdalmakban ls mosolyog a felfelé néző lélek».fagyon hálás vagyok érte, hogy szivetekben hely van a számomra... /MCT/P« MEZŐGAZDASÁG SERBÁN IVÁN ELŐADÁSA MEZŐGAZDASÁGI TERMÉNYEINK VILÁGPIACI HELYZETÉRŐL. A Közgazdasági Társaság által szervezett Közgazdasági Liceumban csütörtö_ kön kezdette meg előadássorozatát S e r b á n Iván dr,, az Országos Mezőgazdasági Kamara főtitkára, főbb mezőgazdasági terményeink világpiaci helyzetéről. Első előadásában terményeink világpiaci helyzetével és a mezőgazdasági válság okaival foglalkozott és arra mutatott rá, hogy az értékesítési válság tulajdonképpen csak az egyik tényezője annak, hogy mezőgazdaságunk helyzete annyira kedvezőtlen. A kérdés másik oldalát a termelési költségek kérdését edüig túlságosan elhanyagoltuk, pedig a válság okainak megítélésénél ezeket nem szabad figyelmen kivül hagyni. A mezőgazdaság egyensúlya ugyanis azért borult fel, mert az árak és a termelési költségek között nincs meg a kellő kölcsönhatás. /MOT/B.
