Magyar Országos Tudósító, 1930. január/1

1930-01-11 [029]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Kézirat r\ < Ji r~ Tizenegyedik kiadás Budapest, 1980. január 11. /(/• XII. évfolyam, 8. számi PAPP ISTVÁN KÚRIAI TANÁCSELNÖK ELŐADÁSA A MAGYAR JOGÁSZEGYLETBEN. A ^agyar Jogászegylet magánjogi szakosztálya szombat este folytatta S z á s z y Béla államtitkár elnöklete alatt a magyar magánjogi törvény­könyv bírálatát. A vitát vezető ilzladics Karoly egyetemi tanár be­jelentette, hogy a magánjogi kódexei kapcsolatban elhangzott legutóbbi felszólalások folytán fokozottabb feladat hárul a Jogászegylet magánjogi szakosztályára és ezárt a magánjogi törvénykönyv javaslatának vitaját sűrűben, hetenkint fogják folytatni. Utána Tapp István kúriai ta­nácselnök tartotta me__, előadását, aki részletesen foglalkozott az örök ­jogunkban speciálisan szereplő ági öröklés és özvegyi joggal. Kétségtelen, mondotta, hpgy ezek az intézmények néha évekig eltartó igen sok pereske­désnek okai, mégis az a véleménye, h^gy a magyar örökösödési jog oly szép nemzeti alkotás, melyet meg kell becsülni, és amelynek legjellemzőbb ré­sze az Ősiség fejleménye, az ági öröklés, amelyet ha nem visznek túlzások­ba, fenntartandunak tart. kz ági öröklés azon alapul, hegy a magyarember­nek a föld a világa és a magyar jrg területén a nép ragaszkodik az ági­sághoz, a hagyományokhoz, és ugy véli, hogy nem kell áttérni uj öröklésI rendszerre. róldákkal mutatta ki ezután^ hogy a Kúria miképp nyesegette le az égi öröklés merevségeit. Részletesen foglalkozott még előadásában az öz­vegyi joggal, melyet bár módosításokkal, de szintén fenntartandónak mon­dott. Halit söher Szigfrid felszólalása után * a vita folytatásat az elnök 18-ára halasztotta. /MOT/B. FŐVÁROS. —— A KERESZTÉNY KÖZSÉGI PA1 T ELSŐ AGITüCIiS VACSOR.^TA. A közeledő fővárosi községi választások elsc agitáci°s vacsoráját a Kjresz-tény Községi Párt belvárosi szervezete tartotta szombaton este"a Saskör Ferenciek terén levő helyiségében. A tötbszáz terítékes vacsorát Nagy Ferenc bizottsági tag vezetésével megjelent a Belváros egész szá­mottevő keresztény polgársága. Az első felköszöntőt B'e 8 n á r z Róbert belvárosi apátplébános mondotta, aki rámutatott arra, hogy a nehéz gazdasági helyzet bizennyára fel fogja szabadítani a választási agitáció során a szenvedélyeket, a bal­oldali pártok ki fogják használni az elkeseredést, rengeteget fognak Ígér­ni, de a keresztény polgárság ne üljön feS az Ígéreteknek és ne tántorod­jon meg világnézeti meggyőződésében, A középút politikája csak arra jé, hogy meggyengitse a polgárság ellenállását és előkészítse " a gerstli diktatúráját." Szőke Gj-ula a belvárosi Keresztény Községi Tárt elnöke Wolff Károlyt üdvözölte, F ö r s t e r Aurél a keresztény felekezetek összetartá­sára ürítette poharát, . Ezután Wolff Káéoly emelkedett szólásra. A mi táborunk székhelye, -mypndotta többek között - benne élnek a magyar lélekben. Erre vall, hogy a magyar asszonyok zászlók alatt gyülekező száma egyre növekszik, és most a harmincas évek elején a férfiak szervezkedése is nem dekadens, hanem emelke­dő venal előtt áll. Az egyéni érdekek szempontjának kritikai álláspontjérja helyezkedve, minden önzetlen szándékú és ideális célkitűzésű pártnak rendkivül nehéz a helyzete. A mai nehéz gazdasági helyzetben lehetetlen minden egyéni igényt kielégíteni és minden ki nem elégített egyéni érdek ellenséges érzéssel fordul szembe a párttal. Megemlítette Itt Wolff Károly, hogy az elmúlt esztendőben négyezernyclwazáz egyéni kérést támogatott,azonban csak kétezer esetben 3ikerült kedvező eredményt elérnie. Természetes, hegy a ki nem elé­gített 'kétezernyolcszáz érdek kritizálja a pártvezetőséget, hogy nem csinál semmit. Csj / Folytatása következik. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom