Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2

1929-12-19 [028]

f_!_!_L_____1_ P'ÍS** N y o_ 1 ti a d_ijt k_ i_aji á s Budapest, 1929. december 19* * XI.évfolyam 290. szám. MEZŐGAZDASÁG. AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KAMARA KÖZGYŰLÉSE, - Mayer János f öldmüvelésügyi miniszter beszéde. Az °rszégos Mezőgazdasági Kamara ma délután restvármegye székházának közgyűlési termében gréf H"6 y o s Miksa elnökletével közgyűlést tartott, amelyen a budapesti tagakon kivül az ország valamennyi kamarájának a képviseletében nagyszámban jelentek meg a birtokos osztály tagjai , a kis birtokosok és a mezőgazdasági- munkások egyaránt. Résztvett a közgyűlésen Mayer Jáncs miniszter, Prénay György államtitkár, Gomms&ch László gróf.Schandl Károly dr., Mutschenbacher Emil dr,, Grabovszky Miklós, Tottfti Dezső, Horváth Jenő miniszteri tanácsosok, Koós Mihály és Marschall P

e

renc kamarai igazgatók, Purgly Emil, Vásáry József, S. Bálint György, Mészáros István és gróf Khuen-Héderváry Károly felsőházi tagok, Krúdy Ferenc, Putnoki Móric, Krisztián Imre, Erdélyi Aladár, Bottlik József és Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselők, valamint Sámik József, Staub Elemér, Szonyás Lajos, Meskó Pál, Székács Elemér, Eszenyi Jenő, Szávozd Richárd, báró Vay László, Jeszenszky Pál, Igmándi Aladár, Kőczán László, Kaán Károly, dr. Dömötör Lajos, Fabriczius Endre, Flósz István, dr. Baross Endre, Rege Károly és még számosan. A'közgyűlést a notabilitások üdvözlése után gróf H o y o s Miksa nyitotta meg. Elnöki megnyitójában az állami hozzájárulás biztositását kérte elsősorban a Kamara költségvetéséhez, mert a Kamarák azok a szervei a gazdatársadalomnak, amelyek az egységes gazdafrontot vannak hivatva megalkotni. Összehasonlítva a német kamarák költségvetésével a magyar kamarák költségvetését, megállapította, hogy Németországban csak egész kis hányadát fedezik a kamarák költségvetésének a tagilletményekből, legnagyrbbrés?: t az állam fedezi ezeket a költségeket. Helytelenítette az elnök a takarékossági elvnek lineáris módon való végrehaj tás á: , mert a földművelésügyi tárcánál nem szabad krajcároskodni, hanem minden más tárcánál megtakarított pénzt ennek a tárcának a dotálására és a mezőgazdaság szolgálatába kell éllitanii Az általános mezőgazdasági helyzetről szólt ezután az elnöki Fen^ kell tartanunk - mondotta - a jobb magyar jövőbe vetett hitet, noha egy °rláai gazdasági ]<rizis kellŐ3 közepében vagyunk. A baj nem egy, hanem számos okból ered és ném is lehet egyetlen intézkedéssel megszüntetni, csak intézkedések'sorozatával.Ehhez pedig idő, bölcsesség, körültekintés és szerencse kell. Nincs ma élő ember, aki egycsapásra megtalálná a kivezető <«tlat, hanem csak próbálgatások után lehet a helyes utat megtalálni, -^e addig is, amig a megteendő intézkedések hatásai érezhetővé válnak, gondoácdni kell arról, hogy az ezer/ bajjal küzdő gazdatársadalom tönkre ne menjen, mert sorsával egybe van kötve az ipar, a kereskedelem 03 végeredményben az egész ország sorsa. Lehetővé kell tenni, hogy a gazdatársadalom a: felszínen tarthassa magát és ezt ugy lehetne elérni, hogy a kormány átmenetileg olyan árfolyamon állapítja meg a buza árát, amely mellett a gazda termelési költségeinek és megélhetési lehetőségének az alapja biztositva van. /Helyeslés./ - Itt mindenkinek,a mezőgazdaságon kivül állóknak is áldozatot kell hozni, mert a mezőgazdasággal áll és bukik az ország* De talán nem Is lesz áldozatr 1 szó, sőt a megállapít ott búzaárak mellett talán olcsóbb kenyérhez jut a fogyasztó mint£ most, f ágyé lembe véve azt, hogy a 3^ pengős búzaárnál épp olyan drága volt a kenyér, mint most 2^ pengős búzaár mellett* - Valahányszor törvényhozási intézkedést követel a mezőgazdasági érdekeltség, ugyanakkor a gazdasági élet egyéb tényezői közgazdasági sőt hazafias aggodalomba burkolt ellenvetéseket tesznek , de őszinte meggyőződésből fakad^ ellenvetést tehet - e a gazdasági szabadság érintetlensége ott, ahol a kartellszervezetek fegyelmezett sáncai mögül hadakoznak a gazdasági szabadság szent nevében. Az egyoldalúan érdekeltek összeomlással ijesztgetik a gazdasági életet és ezért nem tud megszületni a kartelltörvény, az uzsoratcrvény, az Ingójelzálog! törvény, a'tőzsdetörvény, a részvénytársaságok reformja és a kereskedelmi törvény, / Folytatása következik. /