Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2

1929-12-16 [028]

MAGTAR GR SZAGOS TU OSITO. 3,törvényszéki kiadás. ' RuQaoest, 192O.december 16. —3EKESEK VÉGZŐDÖTT A LICHTMHF -GERÖ CIPŐK KÖRÜLI HÁBORÚS AGá. Mintegy három évvel ezelőtt kezdődött az a harc, amely ma békével fejező­dött be Nyiry biro előtt. A perlekedő felek egyike a Lichtmar. cipőgyár, a másik pedig a Gerő cipőkereskedö*cég volt, akik között bűnvádi ügyek is keletkeztek* A harc tulajdonképeni oka egy LichtBaann János nevü cipőgyür volt, amely Lichtraann-védjegyzett cipőket hozott forgalomba, s ezeket a ci­pőket a Gerő cég mint a régén ismert " Lichtman-cipőket hozta forgalomba, holott ezeknek a cipőknek csak a védjegye volt azonos a Lichtraan-gy^r koszit­mé:ayeivel. Emiatt védjegybitorlás elmén megindult az eljárás, a bíróság meg is állapította a védjegybitorlást és elrendelte a Gerő- zletbaa lévő 2ooo ci'-ő lefoglalását, a tisztességtelen verseny cimén tett feljelentés ügyében is megállapították tisztességtelen verseny fenforgásat. A bűnvádi ügyek befejezés e után a Gerő cég polgári port indított á Lichtmann cipőgyár ellen azon a ci ien, hogy a cipők lefoglalása miatt tetemes anyagi kara szár­mazott és ezek fejében a feljelentő Lichtmann gyár lo.ooo pengő kártérítés­sel tartozik, A polgári per során azonban a felperes Gerő cég inéméimmmsi 5o pengőre szállitotta le igényét, tataid- pedig letette a pert es ezek után a törvényszék is megszüntető légzést hozott. ' ' ' ' /MCP/SY. M TELCS EDE SZOBRÁSZMUVF -Z PLAGIUMPERI3EF MÁSODFOKON IS SXUTASITÖF. TAK k VIDÉKI SZOBR.iSZMJViSZ p-RISETÉT. Ez ov tavaszán tárgyalt? a királyi törvényszék azt a p lágiunpert,De.^tJ:et egy vidéki szobrászművész, Mogyorósy -ándor indított Teles Ede ellen, azt panaszolva, hogy TJICS Ede elplagizálta tőle hősi erilékszobrát és izért 2o,ooo pengő kártéritéssal tartozik. A t örvénys z éken Nyiry Zoltán dr. törvényszéki biró hosszas bizonyítást folytatott le az érdekes polgári pörben, A tanúkihallgatásokból kiderült, hogy Teles Ede sok al előbb készítette Baatwfí enlékszobrát, mint Mogyorósy az övet, A felperesi ál­lítassál szemben Istók János is azt vallotta, . « . esakugy mint Berán Lajos és Dankó József szobrászművészek, hogy szó sem lehet plágiumról. A törvényszék Ítéletében elutasította Mogyorósy Sándor keresetét , s másod­fokon a királyi Ítélőtábla na foglalkozva a felebbezesekkel, helybenhagyta Nyiry Zoltán dr. törvényszéki biró Ítéletét az indokolással együtt, amely megállapítja, hogy Telccsel szemben Mogyorósy ne:-. I phet fel plágiumváddal ós ezzel kapcsolatban kártérítési igenypek / , sincsen helye./MOT/SY. ANONYMUS ÉS A MAGYAR CS ALKOTMÁNY. Altorjay Sándor dr. ny.rk.jogtanár szombaton e ste a Magyar Jogászegylet­boa "Anonymus és a magyar ő: alkotmány' 1 cin el előkelő közönség jelenlétéi­ben tartott előadást, s azt fejtegette, hogy a magyar jogfejlődésben olyan á3lanfentartó erő nyilatkozott meg régi jogintézményeinknél, amely a kis magyar nemzetnek méltán megadhatja az élethez annyira szükséges önbizalmat. Altorjay dr. részletesen foglalkozott régi jogintézményeink jellegével amint az Ánonymusnál feltalálható és ezek alapján énitette fel nagy érdeklődéssel hallgatott olőadásot. /MOT/SY.

Next

/
Oldalképek
Tartalom