Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2

1929-12-16 [028]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓ31ff Kézirat. Harminckettedik kiadás. . , j­Budapest, 1929. december 16. /f XI.évfolyam 287.szám. EGYHÁZI HÍREK ÉsílY ALISFÁN LEMONDOTT EGYHÁZMEGYEI GONDNOKI TISZTÉRŐL,Miskolcról je­lentik, hogy a felsőborsodi református egyházmegye gondoka, Z s 6 r y György ny,alispán, betegségére hivatkozással, tisztségéről lemondttt.Csak­nem egy évtizeden át volt világi vezetője az egyházmegyének, s megelő­zően .mintegy ' harminc evig szolgálta, különböző megbízatásokban, a reformá­tus egyházat, /MOT/F. •v — «~ — HÍREK.­ELVES TETT GSALADI LEVELEK. November 29.-én, pénteken a Kálvin-tér, Lc­nyai-utca-Seroksári-ut és Haller-utoa útvonalon elveszett egy nagy levélbori­ték, amelyben régi fényképek és családi levelek voltak. A megtaláló legyen szives a ránézve értéktelen Írásokat és képeket dr. Nagy Endréné kimére: Grójg Haller-utoa 13-14 B. épület fid, 58 szám alá utánvéttel megküldeni. /MOT/D. F T o d o m o : Dr. Gallina Fri­gyes székesfővárosi tanácsnok kéri a t. Szer­kesztőségeket fenti felhivás szives közlésére. FŐVÁROS , /A pénzügyi bizottság ülése. Folytatás^-/ F e y e r Károly volt a napirendhez az első felszólaló. Beszéde elején pénzügyi és az adópolitika hibájáról oeszélt. Rámutatott arra, "hogy Német országban nagyon helyesen felemelték azt a :\ jövedelem- és va* gyojiminlmumct, amit mentesítenek az adózás alól. Nálunk folyton emelik a közvetett adókat is és óriási az aránytalanság a közvetett ós közvetlen adok között. A-kormány gazdasági politikája rossz, A kiero'iszakóit költség­vetési feleslegekkel elkápráztatják a közvéleményt és ezt használják fel most ellenünk külső ellenségeink, a-.kik jóvátételt követelnek. Ezután a mun­kaalkalmak kérdésére tért át. A Talbot-oentrálé építését azzal indokolták meg, hogy nagy munkaalkalmakat jelent, holott semmi szükség nem volt erre a nentráléra, mert a dunántulon négy nagy bányatelepen akkora centrálék van­nak, amelyeket ha egymás-hoz kapcsolnak, minden szükségletet ki tudnának elégíteni, A centrálé megépült, de a munkaalkalmak elmaradtak, a gépeket, a berendezéseket mind Angliából bwták, itthon csak a szerelést és azt a gyártást végezték el, ami az angoloknak nem fizetődött volna ki. Eltíjrte­volna-e valamelyik másik ország, hogy csak azzal a feltétellel kapjon köl­csönt, ha az lett volna, a kikötés,. hegy a pénz legnagyobb részét áruban adja oda. Még az áramtarto oszlopokat is Angliából akarták szállítani, végre is csak azt tudták elérni, hogy egy angol cég rendelte meg ezeket a va3állványokat Budapesten. A munkaalkalmak helyett csak a kamatterheket kaptuk meg. Miből fizessük - mondotta^- ha hincs munka, nincs jövedelem, ha ezt is az angolok kapják. Ezután egy másik nagy közszállitásról, a Titán-ügyről beszélt. Ezt is egy vállalat kapta akkor, amikor ezer ós ezer asztalcsmunkás van kenyér nélkül és a kisiparosok százai kénytelenek VB sza­adni Iparengedélyüket. Beszélt a jövedelmek nagy aránytalanságáról, elmon­dotta, hogy néhány százan vagy ezren abnormális jövedelmekben dúskálnak, ezzel szemben a lakosságnak legnagyobb része a létminimumot idtalig tudja biztosítani. Beszélt az épitkezés szükségességéről és hibáztatva a kormányt, hogy tulmagas lakbéreket engedélyezett. Németh Béla, aki a Háztulajdonosok Szövetségének elnöke is, itt közbeszól: - Ha nem tette v^lna, még nagyobb lett volna a munka­nélküliség, mert nem lehetett volna építkezés. $ Peyer: - Az élet követelményeivel 3zeniben a főváros nagyobb megértést tanúsít, mint az állam, Sok feladatot azért nem tudnak végrehaj­tani, mert ke3ik a kormányjóváhagyás. A munkásság nem akarja, hogy a köz tartsa el, sokkal jobban szereti,'ha munkaalkalmakat kap. .'Folyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom