Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2
1929-12-16 [028]
„ , . H u 32 o n n ex'j e-d i !(. eladás,. Kézirat t"- " : , Budapest, 1929. december 16. XI. évfolyam, 287.szóm. A GkOF KáAOLYI SÁNDOR Ei.lLAKtAKMviA. A2 Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a Gazdasági Egyesületek Országos Egyesületének közgyűlése után a közgyűlés résztvevői átmentek a Hungária száll 0 külön termébe, ahol a hagyományos gróf Károly Aándor emlőklakómán vette 1 ' részt. Magjelent a lakomán : ^ayea* János fö lf műves léügyi miniszter, Gróf S^msich László az Emke elnöke, Beliczey Géza,Balogh Ele ér, Buday Barna, Ozettler Jenő képviselőház alelnöke, Darányi Kálmán államtiktár, Eszenyi Jenő, gróf HCyPíg/ Miksa, az Orsz.Mezőgazdasági lK amar elnöke, Jeszenszky Pál > Kende Zsigmond báré, Konkoly Thege Sándor,Koos Mihály, Mesterházy Ernő, Mattá Árpád, Mu^Jehbacher Emil, Paikert Alajos, Schandl Károly, Székács Elemér,Szomjas Lajos,Tóth Jenő államtitkár, Teleky József gróf, és még számosan az Omge tagjai közül és a Gazdatársadalom képviselői. Az ebéd után Dömötör László kezében a K olyi Sándor emlókserleggel, mondott megérni >ezést gróf Károly Sándorról. r . Dr.D ömö t ör László ünnepi besáédében Károlyi Sándor grófot) mint az egyéni és szociális igazság bajnokát jellemezte. Magánügyeiben jogaiból nem engedett egy jottát sem, viszont a társadalmi igazságtalanságok megszüntetésére egész vagyont áldozott/s életerejének javarészét arra forditotta, hogy a vagyonilag gyengék védekezését meg szervezze. Ez a lélektani magyarázata szövetkezeti működésének. Károlyi Sándor gróf a szövetkezeteket nem tartotta kizárólag gazdasági, hanem . egyszersmind népnevelő intézményelmek, - ez a gondolat irányította szövetkezeti munkájának tervszerűségét. Emellett időt es erőt juttatott a századvégi és századeleji agrárpolitika összes életkérdéseinek, jellegzetes módon sohasem a nagybirtok érdekeit tartotta szem előtt, A GazdaSzövetségben külön tanulmány tárgyává tétette a középbirtokososztály gazdasági helyzetét/s állandóan figyelemmel kisérte nemcsak a gazdasági, hanem a jogi élet folyamatait is és könyörtelenül inditott hadjáratot minden olyan jelenség ellen,amely a kisemberek érdekeit sértette. Részletesen vázolta a régi perrendtartás és végrehajtási törvonyhek a falusi népre nézve sérelmes intézkedései ellen folytatott küzdelmét, amely ezen törvények megfelelő módosítására vezetett, s különösen kiemelte Károlyi / Sándor gróf szerepét a mult század végén és a jelen század elején puszvi titó tömegjelenség, az áruuzsora üldözése terén. Ebbeli munkája a tör vény módosítása nélkül is helyes irányt adott a joggyakorlatnak,minek jf nyomán a népnek uzsorás kifosztása hosszú időre véget ért. / / Folytatása következik. /