Magyar Országos Tudósító, 1929. december/2

1929-12-20 [028]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Kézirat. Nyoleadik kiadás.—, _ 7' ja Budapest, 1929. december 20. / XI. évfolyam, 291. szám.KÖZGAZDASÁG, /Walder Gyula előadása) Közgazdasági Társaságban.Folytatás 1./ hegy a valutapolitika legfontosabb feladatát az árszínvonal stabilizálásában keressék. A közös alapeszme képviselői hárem csoportba sorozhatok. Az első csoport képviselői a mai valutarendszerhez alkalmazkodnak, és az önálló jegybankot tartják szem előtt. A második csoport javaslatai az aranyvalutát igyekeznek módositani. A harmadik csoport javaslatai nem törekszenek a mai valutarendszer megváltoztatására, hanram... a probléma megoldását a jegybankok együttműködésében látják. A jegybanknak nem állanak minden kor az összes eszközök'rendelkezésére, amelyek segítségével az árszínvonal stabilizálása elérhető. Leginkább elfogadható a III. csoport álláspontja, amely fontos szerepet kivan juttatni'a jegybankok legújabb közös szervének: a Nemzetközi Fizetések Bankjának, Az előadást a nagyszámmal egybegyűlt hallgatóság tetszéssel fogadta'és az előadéülés E b e r Antal elnök zárószavaival ért véget. /MCT/KY, EGYHÁZ T HÍREK, —-KOVÁCS SAND^Q/ EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁKYKARI PROFESSZOR ELŐADÁSA BETHLEN GABORROL. Ma este volt az utolsó előadás a Deák-téri Luther-Szövetség fJáhflBRgBinek sorozatában s ez alkalommal K * v á c s Sándor dr., a soproni evangélikus hittudományi egyetemi fakultás tanára beszélt Bethlen Gábor fejedelemről. Az előadóestén a többi között jelen volt R a f f a y Sándor dr. evangélikus bűspök, vitéz R a i c s Károly ny'»al tábor nagy és igen sok lelkész is. Kovács professzor előadásában kifejtette, hogy a Habsburgizmus sohasem azonosult egyetlen népének törekvéseivel sem, Spanyolország fcan és Ausztria-Magyarországon egyaránt megmaradt Habsburgnak. Magyarországot I. Ferdinánd óta gyarmatnak tekintették, a "hatalmas"török • és a B praktikus* német két malomköve közt őrlődött s ennek eredménye lett azután, hogy amig I. látyás uralkodása alatt négymillió lakosa volt az országnak, 1715ében ez a szám már harmadfélmillióra apadt, de ennek is csupán egyharc.mada volt magyar. A Habsburgok a magyarokban látták uralmi törekvéseik legfőbb akadályát, tehát az indigónak betelepítésével hígították fel a magyart, ezzel szemben ott áll, a nemzet megmentője gyanánt, Bocskay es Bethlen Gábor fajmentő politikája. Az a tény, hogy a hajduságfct erősítették és a protestáns papokat és tanárokat raemesi rangra emelték, voltaképen értékes elemekkel gazdagítottál^ legszálesebb magyar rétegeket. Bethlen Gábort hasztalan vádolják kétkulacsossággal, ő sem német, sem török célokat szolgálni nem akart, mert a hozzájuk való csatlakozással is csupán a nagy egyetemes magyar jövő érdekeit kívánta erősíteni. Felfogása szerint bün volt egyetlen véresepjlt is eltékozolni, ha az idegen: eszmékért hullott ki. Bethlen eszménye a független Magyarország volt, annyira nem r*M?x machiavellista, hogy valóságos "feBúar lilomszál"-kónt tündöklik az akkori politikusok intrikái Jcözött. A f :••.';: professzor ezután foglalkozott Bethlen Gábor emberi, hadve^Tri, uijalkodoi, hitéleti tulajdonságaival. 'A A közönség rr.indvégig feszült érdeklődéssel kisérte az elő/ adást és azt várták, hogy Kopács Sándor dr. a magyar egyháztcrténelem evan. fT gélikus teológiai » professzora ki fog térni a Rugonfalvir-Kiss-Szekfü 7* vita anyagára is, kovács Sándor azonban nem érintette a polémiát ./MOT/F.