Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-07 [027]

/^IP^SSIT' ÍÉÉÉ^R ORSZÁGOS TUDOSITW ~ :

|B Kézirat; ^ (~ Hetedik kiadás. . j , • Budapest, 1929. december 7. ' XI. évfolyam, 280. szám.PÖVAROS * /A pénzügyi bizottság ülése. Folytatás 1./ • '. A partfalak olyan magasak, hogy lehetetlen a kirakodás. De nincs is mit kirakni, mert a szállítási vállalatok és a hajótársaságok az egyéb rakpartokai} keresik fel. Rejtély, hogy mire köxtik a sok pénzt. Ha véglegesen elkészül is a kikötő, nem lesz forgalmas. Azt kivánja, hogy mielőtt egyetlen további fillért költenek a kikötőre, hivják össze a gazdasági érdekképviseleteket ós tisztázzák, mi a célja a kikötőnek. /Helyeslés./ Egyébként is vegyék le ma a napirendről a dolgot ós ha a gazdasági érdekképviseletek megállapítják a kikötő céltalanságát, hagyják abba az egészet, még ha annyi pénzbe kerül is. B u z á t h János elnöklő alpolgármester nyomban válaszolt. Egy régebbi költségvetési Jaltai felhasználásáról van szó csupán, amit törölnek a költségvetésből, ha az Idén nem használják fel. Arra kéri a bizottságot, szavazzák meg a tételt feltételesen, oly módon, hogy a tényleges felhasználás csak akkor történhet meg, ha az összehívandó szakbizottság javasolni fogja. A tényleges felhasználás előtt egyébként újra a bizottság elé hozzák az ügyet, g B u d a y Dezső rövid felszólalásában csatlakozott azokhoz a kifogásokhoz, amik a kikötő mai állapota ellen elhangzottak. Rendszert és programmot kivan, igazgatósági épületre'nincs szükség. Csupán egészen egyszerű üzemi és irodaépületről lehet szó, B ü c h 1 e r József elmondja, hogy egy bizottsággal kinnt járt a helyi kikötőben. Az a szerencséje a tanácsnak, hogy olyan távol vane várostól az intézmény, mert ha sokan látnák, ép olyan felháborodást váltana ki a közvéleményből BZ a kikötő is, mint több más dolog. Tátongóan üres raktárak, rozsdásodó vasúti sinek. Drága elektromos daruk használaton kivül. Kérdi, hogy lehetett egy évtizeden át milliókat bele ölni ebbe a kikötőbe minden célkitűzés nélkül. Azt mondják, hogy a Bárczi-éra kezdeményezte\ Ez lehet, de akkor még Budapest Nagymagyarország fővárosa volt .HBlyásebb lett volna a kikötőre fordított pénzen lakásokat, utakat épiteni, létesítettek volna korházat helyette. Meg fogja látni az a szakbizottság, milyen pénzpccsékelás történt, hogyan dobtak ki az ablakon mintegy 15 milliót. /Becsey Antal: Tévedés, sokkal kevesebb./ /Bródy Ernő: Miből fizetik az amortizáciét?/ - Ha volna is forgalom, folytatja Büchler, nem tudnának a hajók bejutni a kikötőbe, mert alacsonya vízállás és szük a bejárat. Eleve tiltakozik, hogy mag költsenek a kikötő épitesére. A pénzügyi bizottság Buzáth alpolgármester javaslatival fogadja el az előterjesztést. Vita nélkül szavazta meg a pénzügyi bizottság az Országos Katholikus nagygyűlés rendezési költségeihez való hozzájárulást, az óbudai izr. templom tatarozásl segélyét, az;-, óbudai téli kikötő ezidei bérbeadását, majd az autóbuszüzem számára megszerzett Alkotás-utcai és Hantos-utcai telkeknek a községi háztartás számaravaló átvételéről volt szó, Itt B u d a y Dezső volt az első felszólaló* /Folytatása következik,/ KÉPZŐMŰVÉSZET, A BÉCSI IPARMŰVÉSZETI ISKCEA KIALLITASA BUDAPESTEN, A Bécsi Iparművészeti Iskola jubileum kiállitásának anyaga most érkezett meg az Iparművészeti Múzeumba, ahol már megkezdték az anyag elrendezését. A kiállitás előreláthatóan december 18.-án délelőtt nyílik meg. /MCT/SY. <D