Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1
1929-12-05 [027]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. . ' Egységespárt 3.oldal. • Budapest. 1929„ december 5. P 0 L I T I K Ap'fclytatás/ íDf\y. jutottak, mint azok a rokkantak^ akik vagyonváltság földből részesültek. Ezek ugyanis kataszteri koronánként negyvenöt pengőt fizetnek vételárként, mig az előbbiek hatvan pengőt. Tudatában van annak, hogy e kérdésnek enyhitése rendkívül nagy gondot okoz a kormánynak.'mert hiszen a megváltást szenvedőket az ugyneveztt gyaufapénzből a 800„sz„rendelet alapján kiszámított holdanként i földértékek után kárpótolta a kormány. Ennek következtében ha a fizetendő vételárakat most bizonyos százalékkal leszállítanák, ugy nagy összegeket kellene a ayufakölcscn törlesztésére közpénzekből ráfizetni. A száraz tényt igy előadva, felkérte a kormányt, hogy a lehetőséghez mérten igyekezzék a .'ennálló anomáliákat megszüntetni és ha lehet azokat. Kilönösen a legszegényebb néprétegre való tekintettel kiegyenlíteni. W e k e r 1 e Sándor pénzügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a 27 pengő 60 filléres búzaár igen körülményes számitás alapján adódott, amennyiben az előző évek búzaárai és a mult év buza ára közötti különbséget vették a számitás alapjául. Igy a 27 pengő 60 filléres ár még mindig igen előnyösnek " volt tekinthető, Et kellett térni a birói itélekkel búzában megállapított vételárakról a pengő értékre, mert hiszen a buzaért ék mindig ingadozó, s miután egy ötvenkétéves törlesztése 0 kölesenrcl volt szó, fixár megállapítása nélkül lehetetlenség volt törlesztési tervet késziteni 4 Azoknál, akik birói'uton megállapított vételár szerint kapták az ingatlant, rendszerint 10-12 évi törlesztési határidő volt megállapítva, s ezenkívül még ki volt kötve még bizonyos évi kamat fizetése is,, Kérdi tehát, nem előhycsebb-e ma 5'«4#«-©s annuitással 52 éyre szétosztva fizetni az egész vételárat, mint tiz év alatt fizetni a megállapított vételárnak évenkénti egytized részét, s azonkívül 5-8^-os kamatot a még hátralékos vétó láréré.;. Statisztikai adatokat sorolt fel és ezek alapján megállapította, hogy az átlagos vételár.vagy bérösszeg nem enormis. Szórványos osetekben jött ki magas ár, általános-* Ságban azonban még a normális^vételárnál is alacsonyabbak voltak a vételárak, . Hangsúlyozta, hogy a pénzügyi terven változtatni nem leheti mert ez a legnagyobb jogi bizonytalanságra vezetne, a pénzügyi felépítés szerves egész, s megingana, ha azon változtatásokat végeznénk. B o t t 1 i k József rámutatott arra, hogy valóban előfordultak aránytalanságok és igazságtalanságok, s ezért kérte a kormányt, hogv a kérdést ne pénzügyi szempontból nézze, hanem elsősorban szociális szempontból, 1 s o n t o s Imre rámutatott arra,^ hogy a földhöz juttatotoak egyresze, tekintettel arra, hogy a vételár még nem volt megállapítva, adóval is hátralékban maradt. Kérte a pénzügyminisztert; hogy a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel ezek lefizetésére adjon halasztást. W e k e rl e Sándor pénzügyminiszter megnyugtató válasza után Csizmadia A n drás, majd Mattá Árpád szolaübt fel. Farkas Elemér csatlakozik B o t t lik József felfogásához. Arra kéri a kormányt, ne tekintse ezt a kérdést sem pénzügyi, sem pegmg helyi jellegű kérdésnek, mert ez szociális kérdés, amelyet mi no enkénpen rendezni kell Elismeri, hogy a kormány igyekszik a gazdasági válságon enyhiteni, azonban ebben a kérdésben is kell valamit tenni. Újból hangsúlyozza, hogy ez a kérdés a legsürgősebb gazdasági problémák egyike, amellyel, mint szociális kérdéssel, a nérjóléti miniszternek is foglalkoznia kell. Vasady^ B e 1 o g h György szovateszl, hogy az egyik községben a vagyonváltságföldhöz juttatottak közül azok, akik kölcsönt vettek fel, 12-13/-~>t fizetnek, mig ezzel szemben azok, akik a kölcsönt nem' vették igényié, csak az annuitások után járó 5.4^-os kamatot fizetik. Ez igazságtalanság, melynek orvoslását kéri. /folyt, köv,/
