Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-05 [027]

MA.GYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. K á z i r a t /iá 6^ 1 z ° n h " * :1 " d 1 k kiadás Budapest, 1929. december 5. /y ' XI. évfolyam, 278.szám. T U D 0 II k 11 Y • —ti. MAGYAR PÖLDRAJZI TÁRSASIG, csütörtökön ; . a Pázmány Péter Tudományegyetem Földrajzi intezetének előadótermében szakülést tartott,melyen Cholnoky Jenó dr. egyetemi tanár elnökölt. lz ülésen G 1 a s e r Lajos " A Dunántúl történeti földrajza a tatárjárás előtt " cimü tanulmányát adta aló. Előadását azzal kezdte, hogy az ókori történelem szintére a. földközi-tenger környéke, Cnnen a latin kultúra a Rhone völgyen, a bizánci, a Fekete-tenger északi partjain át hatol fel Európába a középkorban, A letelepülő magyarék átveszik a nyugati kultúrát s annak bástyája lesznek kelet felé. Ezért a honfoglalás utón a letelepedés súlypontja a Dunántúl, Itt van Árpád törzse. Körülötte gyürü alakban a többiek. A törzsek közt és az egész körül ritkán betelepült terület lesz később a királyi birtok. Ezen a főképp érdes területen telepitik le királyaink az erdőirtó és moosárlecsapoló szorzetaseket és az idegeneket. A vármegyék eredetileg csak a királyi birtokra terjednek ki es csak később lesznek zárt nemesi varmegyékké. Központjaik a várak a főbb utaknál azok elzárására. Az egész védelmi rendszer középpontja Székesfehérvár. Vele szemben Esztergom a gazdasági es közigazgatási központ. Ide vezetnek a kereskedelmi utak^ mig amoda a hadi utak, Esztergomon megy át a XI-XII. században a bizánci tranzité-kereskedelem utja Bécs felé nyugatra ós Lengyel - valamint Csehországon át északnak. A XIII. századdal az olasz városok veszik át a keleti tranzitokereskedelem közvetítését. Bécs árumegállító joga viszont nyugatról zárja el az utat . Ezentúl bécsi és olasz kereskedők hozzák hozzánk a külföldi cikkekot és viszik ki a XIII. századtól nagyon keresett magyar ezüstöt. Az érdekes előadást a közönség nagy érdeklődéssel hallgatta vugig. /KGT/3. . . I • — "A NEIíZET VÉRTANÚINAK 1918-1919 " ORSZÁGOS EMLEKBIZOTTSÁGÁ4 AK • FELHÍVASA ES JELSNTESE. . Jt 48-as szabadságharc 13 vértanúhalált követeit és a nemzet minden egyes polgárának áldozatkészségéből készült az aradi vértanú emlékmű. Az 1918-19-iki rémuralom idején gróf Tisza István és mintegy 600 vértanutársa szenvedett mártírhalált az alkotmány és az'állami rend viszszaállitásáért. Dicsőséges nevüket az Országos Bizottság a nemzet akaratából, az első nemzetgyűlés első határozatához hiven, hatalmas emlékművön ipegörökiti, B Tekintettel arra, hogy az er^kmü nem az eredetileg tervezett helyre, az Eskü térre, hanem sokkal nagyobb térre, a parlament elé kerül, Budapest székesfőváros képzőművészeti bizottsága an- ágban uS méretben a térnek megfelelóleg monumentálisabb emlékmű felállítását óhajtotta, hogy örökidökig a legimpozánsabban hirdease halhatatlan vértanúink iránt érzett kegyeletünket. Az ilyen értelemben átdolgozott emléket a fenti bizottság egyhangúlag elfogadta, A márvány emlékmű architektúrája a téren készen áll. A szoborcsoportokat faragják, V á r y Albert koronaügyeszhelyettos, országgyűlési képviselő, a névsorösszeállitó bizottság elnökének munkája befejezéshez közeledik és igy az emlékmű f "./* • áxx;:.tx felavatása ós közeljövőben megtörténhetik. Bár ismerjük a nehéz gazdasági viszonyokat, de szegénységünk mellett mégis tartozunk vele,hogy a vértanuknak, aki^ között mindenki megtalálja kartársát, akik életüket adták értünk és a hazáért, a magántulajdon, köz magánvagyon megmentéséért, szerény tehetségünk szerint adakozzak és koszorúmegváltás cimén örök emléküket megtiszteljük. / Folytatása következik,/