Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-02 [027]

MAGMAá G .SZ.G Cb' TUDÓSÍTÓ K i z i r -a t . tf'S'ir H 7 0 1 c a d i k kiad á s . Budapest, 1929. dovember 2. XI* évfolyam, 275, szán. A MAGYAR. REVÍZIÓS LIGA ORSZÁGOS IGAZGATÓSÁGI ÖLESE VAS;.RNAP DÉLELŐTT BEFEJEZTE HÍ\ROMNAPPS TA2k£SKOZ--á5AIT. Az utolsó nap*n Haller István, Bajza József, Peohány Adolf, Dudosics Elemér és Kering Sándor tartattak előadást, A ""-agyar Revizios Liga háromnapos országos igazgatósági ülést reri­dezett a pesti Vigadóban. A tanácskozásokra meghívtak az ország különböző revizios szervezeteinek vezetőit, akik csaknem teljes szánban megjelentek az országos értekezleten. A tanácskozások befejező napján, vasárnap delelőt az igazgatósági ülésen Pere n c s y Sándor ny. alispán, a magyar Revi­zios Liga ügyvezető elnökhelyettese elnökölt. Az ülésen, megjelentek többek között Ráflay Gedeon gróf, Skerlec Iván báró, Négyessy László, vitéz Eölbey­Tyll Sándor ny. tábornok, Münnich Sándor ny. vezérkari ezr.des, Vaszka End­re ny. törvényszéki elnök, pittler Dezső az Ügyvéd Szövetség elnöke, Fali Endre, Kalmár Endre, Neskő Pál, Pojykk László, Horváth István, az OTI al­elnöke és számosan mások. Per e n c z y Sándor elnök megnyitó szavai után H a 1 1 e r Ist­ván volt miniszter tartott nagyszabású előadást a magyar katolicizmus tria­noni helyzetéről. Haller István rámutatott, hogy már a mohácsi veszedelem u tani időkben Ince pápa ismételten kijelentette, hogy Magyarország integri­tásának fenntartása egész Európának elsőrendÖ érdeke és különösen fontos ér­deke a világ katolikusainak. Éppen ezért a nagy ogyházuralkodó elete fo­c- Íjának tekintette a magyar integritás helyreállítását, A trianoni béke­szerződés erősen meggunyolta a katolicizmusnak ezt a törekvését, mert út­részre bontotta Magyarországot és neg^Öfélnillió magyart szakitott el az anyaországtól. Az elszakított részeken; talán legtöbbet szenvednek a kato­likus egyház hivei és papjai, mert Csehszlovákiában a huszitizmus az ur*l ­'"óöÓ vallás, E omániában és Jugoszláviában pedig a görög-keletiek vonnak fő­lényben, A magyar nemzetiségű katolilcus^kkal az úgynevezett utódállamokban barbár módon bánnak ös k ülönöseh^öS^S^BiSedeler.; fenyegeti a katolikusokat, hogy hovatovább a görögkeleti egyház hivei válnak. Ezen a téren eddig mu­lasztások történte 1-:, mert a római Szentszék nem kapott kellő tájékoztatást egekről az állapotokról. Mind ,-h reményünk meg van arra, hogy a pápa nem fogja megengedni Szent István és Szent László magyar királyok katolikusai­nál- ezt az elidege^vltését. Ma nem kérünk aranyat, vagy hadsereget Róm.'tól, mint a törökvilág idejében annyiszor ***ttük, ma csupán állasfoglalSLsfeá kí­vánunk a világ legelső hatalmasságától Trianon ellen és a magyar igazság mellett, A nagy tetszéssel fogadott beszéd után B a j z a József egyetemi tanár tartott előadást a horvát kérdésről, 1867-ben Magyarország Horvát­országgal kiegyezett és Szent István birodalmának ez a 1-ót állama dualiszti­kus alapra helyezkedett. Ez a megold.Is azonban nem elégítette 'Ki a horvát­ság minden rétegét, mert felülkerekedett Horvátorszápban az az irányzat, a­mely az illyr gondolat alapján kivánta rendezni Magyarország és Horvátor­szág közjogi viszonyát. A világszemlélet az 1914-es háború alatt erős el­tolódást szenvedett mert ekkor már a délszláv eszme olyan hat a Inas aránym mozgalommá erősödött, hogy a világháború vegén a kérdés rendez -sét úgyszól­ván kizáróan a délszláv népele egységesítése alapján vélték renöezhetönek. Az egységes délszláv állam megalakult, de éppen olyan hamar meg is történt a horvátok részéről *-. kijózanodás, akik hamm.rossan r 1 jöttek arra, hogy az úgynevezett egység voltaképen a szerbek durva hegemóniáját jelenti. Azok a horvátok, akik annak idején kévéseitek a Horvátországnak adott autonómiát, 1918 ut-'ún még ezt az önkormányzatot is teljesen elvesztették. Megalakult a horvát nemzeti ellenzék, amelynek élére R ad i c s István állott, aki olyan hatalmas népszerűségre tett szert honfitársai között, mint előtte ta­1 n egyetlen horvát politikus sem. Radics főként a horvát parasztságra tá­maszkodott és 1923-ban dűlőre akarea juttatni a kérdést s ebből a celfaől kiutazott Londonba, ahol követendő politikájára nézve tanácsot kért, Lon­donban azt a tanácsot adták a horvát nemzeti mozgalom vezérének, hogy járt­jával együtt vonuljon be a belgrádi parlamanetbc és ottan próbálja alkot­mányos uton' kivívni a maga igazát, Radics megfogadta a tanácsot, bevonult a skupstinába, parlamenti fellépése azonban tragikus módon végződött: egy el­vakult szerb képviselő ugyanis a múltév júniusában az egyik parlamenti /P lytatása következik;/

Next

/
Oldalképek
Tartalom