Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-12 [027]

3. törvényszéki kiadás. Budapest, 1929.doc.12. POGÁNY DÁNIEL VÁSÁRPÉNZTÁRI CÉGVEZETŐ RÁGALMAZ ÁSI PERE A KÚRIA ELŐTT; Goór Lajos magántisztviselő 1027 óv nyarán cikket irt az Uj Nemzedékben, amelyben azzal vádolta meg Pogány Dánielt,a Vásárpénztár cégvezetőjét,hegy összeférhetetlen állásokat halmozott a maga számára,azonkivül a kommün alatt főbizalmi volt*A kommün előtt a Bakáts téren a cikk szerint izgat© tartalmú beszédet tartott.Pogány Dániel sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt port inditott Goór Lajos ellen,akit a büntetőtörvényszek Schadl-tanácsa tavaly 300 pengő pénzbühtetésre Ítélt.A törvényszék bebizonyitettnak vette,hogy Pogány Dániel kommunista magatartást tanúsitott,csupán az álláshalmozás vád­ját nem vette igazoltnak,Az Ítéletet az Ítélőtábla is helybenhagyta.A Kúria Ráth-tanácsa ma tárgyalta az ügyet és a 300 pongős pénzbüntetést helyben­hagyta,do annak végrehajtását felfüggesztette,A Kúria is bebizonyitottnak vetto.hogy Pogány Dániel annak időjén kommunista volt s a cikk c részére vonatkozóan felmentő Ítéletet hozott.Mivel a bizonyítás egy része sikerült, ezért alkalmazta a kúria a tfwflrírti büntetést felfüggesztő novellát, /MOT/M, BONYODALMAK "PAJTIKA" BETÉTKÖNYVEI KÖRÜL. TMMULI GYULA 1 JTÖMÜVÉSZ KERESZTLÁNYA HUSZONHATEZER PENGŐS BETÉTKÖNYVEKET PEREL AZ ÖRÖKÖSÖKTŐL. Petheö Kornél dr. törvényszéki tanácselnöknél érdekes polgári per folyik. Két nagyösszegü betétkönyv kiadása kerül folyik a harc egy négyéves kislány, illetve édesapja és Tornai Gyula, a mult év novemberében elhunyt hires oarl­ontalista festőművész oldalági rokonai között. A per előzményeit a mai tár­gyaláscn^részletesen ismertette a felperes Stankovjánszky Gyula ügyvédje, aki következőkben foglalta össze a kereseti előadást: Cserép Gizella, feltőnüen szép jaEa 15 éven keresztül modell­je volt Tornai Gyulának, „ 1 KŐzb'feb Stank«vjáns zky Gyulához ment feleségül, s A házasságból egy kislány született, akit a Mester tartott a keroszt­viz alá. A kis Gizella kedvence lett az öreg urnák, játékokkal, ajándékokal halmozta el s "Pajti" becézőnévvcl becézte. Axk Pajti úgyszólván az egész napot a műteremben töltötte, s bearanyozta a nemeslelkü festő napjait. 1928. nyarán Tormái Gyula elhatározta, hogy maradandó ós jelentékenyebb ajándékkal lepi meg kis kereszlányát. Jávor-uccni többemeletes bérházára lo.ooo dolláros kölcsönt vett fel, ami körülbelül 5o-6o.ooo pengőnek felel mc s ebből az összegből 2o.ooo pengőt az egyik budapesti nagybankban "Pajti" névre befizette. A betétkönyvet azután átadta a szülőknek, akik az értékos ajándékot hálásan vették. Néhány héttel később a pénz t kivették és a bank vidéki fiókintézeténél helyezték el, mert ott nagyobb százalék volt a kamat­hozadék. A bank egyik altisztje vitte el a pénzt, a amikor megkérdezték, kitől hozta, Tornai Gyula festőművész nevére hivatkozott. A bankban a be­mondás alapján és nem a Pajti névre helyezték el a pénzt és erre a névre, szólt a betétkönyv is. Ez a névcsere okozta a tulajdonkópeni bonyodalmat. Tornai Gyula ugyanis pár nappal később két napos." betegeskedés után vá­ratlanul elhunyt, s az egyik szekrényében hagyta különösebb rendelkezés nél­kül a 2o.ooo pengős betétkönyvet, és még egy másik 60000 pengős betétet, amelyet a felperesi álitás szerint szintén Pajtinak ajándékozott. A két be­tétkönyv az oldalági rokonokhoz, mint örökösökhöz korült, a 6000 pengőt nyom­ban a haláleset után felvették és abból rendezték'- temetési költségeket, a 2o.ooo pengős könyv pedig az örökösökhói • maradt. Ilyen előzmények után a ma négyéves Pajti édesapja a törvényszé hoz fordult jogorvoslatért, mert - mint a kereset panaszolja - kogtalanul tartották maguknál az alperesi örökösök a. betétkönyveket, azok a kislány tulajdonát képezik. Tehát a kislány gyámjaként föllépő apa arra kerti a tör­vényszéket, hogy itélctileg kötelezze az alpereseket, hogy vagy a betétköny­veket, vagy pedig annak értékét, vagyis 26.000 k pengőt juttassáka jogos birtokos tulajdonába, illetve helyezték az árvcszéki letétbe. A felperesi előadásra az egyik alperes képviseletében meg­jelent ügyvéd tagadta, hogy az ajándékozás megtörtént volna, amit azx bi­zonyít, hogy a pénz nem Pajti, hanem Tornai Gyula nővére volt a bankban le­tétbehelyezve. Ugyanígy védekeznek a keresettel szemben a többi alperesek is_ számszerint nyolcan, akik részbon külföldi lakosok. Petheö Kornél dr. a felei meghallgatása után elrendelte több tanú kihallgatását arravonatkozólag, váj­jon az öregúr valóban n jándékozta-e a vitatott betétkönyvet, vagy som. 1 tár­gyalást januárban folytatják./MOT/SY.

Next

/
Oldalképek
Tartalom