Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-11 [027]

MAGYAR ORSZAGOS TUTX)SITO 2. törvényszéki kiadás. Budapest, 1920, doconbor 11. ÉRDEKES INDOKOLÁSSAL MERTETTE' FEL A TÁBLA EGY KERESKEDŐT A CSALÁS VADJA ALÓL. Gut Imre, tapolcai kereskedő 1927 októberében feljött Budapestre, hogy üzlete számára árut vásároljon. Fölkereste a Löwo Donald and Co. Ltd. cég budapesti megbízottait, a Krausz testvéreket, akikkel már rég °ta üzleti összeköttetésbon állott. Krausz Sándor ós Krausz Jenő nem érdeklődtek a kereskedőnél üzletmenete Iránt, hanem csak arra igyekeztek, hogy minél több árit hozzanak Gut Imre nyakába. Rábeszélésükre a fapolcai kereskedő alaposan fel is emelte rendelését és 1979 pengő értékű árut vásárolt össze. A vételárról váltót adott, az összeget azonban nem fizette ki, mert 1928 január elején fizetésképtelenséget kellett jelentenie. A budapesti büntetőtörvónys zék előtt a vádlott tagadta bűnösséget ós azzal védekezett,hogy a Krausz testvérek valósággal' rátukmálták az árut>-anélkül,hogy üzleti bonitása felől érdeklődtek volna. A törvényszék valónak fogadta el ezt a védekezést és megállapította,hogy a vádlott nem követett el büncsele kményt. Gut Imre a rendelés -eszközlésekor még aktív volt, fizetésképtelenségének bejelentéséig csaknem három hónapi időköz telt el, ez a három hónap pedig a mai gazdasági viszonyok mellott elegendő arra, hogy egy kereskedő üzlotmenotében olyan körülmények álljunok be* amelyek fizetésképtelenséget orcdn ényeznek. Az Ítélet indokolása ezután szó szerint a következőket jegyzi meg: " A sértett magánjogi igényének kielégítésére szolgólt volna a sikertelen kényszercgyozsegi eljárás után acsőd. A sértett cég azonban nehogy a tömeggondnok megtámadási keresete folytán kénytelen legyen a vádlott legutóbbi fizetéseit visszaszolgáltatni, a bűnvádi utat választotta kielégítésének biztosítására.

M Bűncselekmény azonban nem forog fonn - állapította, meg az elsőfoku-biróság ós ezért a vádlott felmentése indokolt. A tábla Fclkmann-tanácsa ezt az ítéletet indokainál fogva, egész terjedelmében helybenhagyta és igy Gut Imre flelmentcse jogerős. /MOT/Ky. A TÁBLA FELMENTETTE A SZÁNDÉKOS EMBERÖLÉS VÁDJA ALÓL A GONDOZÁSBA VETT GYERMEK GONDOZÓNŐJÉT. Fazekas Mária, kecskeméti leánynak 1928 június elsején házasságon kivül leány gyermeke született. Az anya az újszülöttet átadta gondozás és ellátás végett Szabó Józscfné, született Bank Erzsébet, kecskeméti asszonynak. Fazekas Mária a gyermek gd'hdo zásáért előre lefizetett háromhavi dijat, nyolcvannégy pengőt. Amikor az anya a kisgyermeket Szabó Józsefnénak átadta, az újszülött egészséges volt, rövid idő múlva azonban betegeskedni kezdett. A gondozónő ol is vitte a kisleányt egy kecskeméti gyermekorvoshoz, aki megálíapitóttá, hogy Fazekas Mária gyermeke veleszületett vérbajban szenved. Ezzel a diagnózissal a gondozónő megelégedett és a gyermeket semmiféle ápolásban nem rcszesitettc. A kisleány néhány hét múlva meghalt. S Szabó Józsefné ellen emberölés vétsége miatt bűnvádi eljárás indult. A kecskeméti törvényszóksuc előtt a vádlott tagadta, hogy a gyermek kellő táplálátát és gondozását elmulasztotta volna. Hangoztatta,hogy az újszülött betegsége miatt minden táplálékot kihányt, elgyengült ós ez okozta halálát. A kihallgatott tanuk, közöttükaqgyermck édesanyja azt vallótták,hogy Szabónó a^kisleányt tisztátalanul tartotta és lassankint minden táplálékot megvont tőlo. A megejtett boncolá. s eredménye azt igazolt a,hogy a kisgyermek gyomra és belel üresek voltak, a halál egy tiz-tizenkétnapos kiéhoztetési folyamat következményeképpen állott elő, a gyermektől a táplálékot fokozatosan elvonták. A kecskeméti törvényszék ugy találta,hogy Szabó Józsofnót- gondatlanság terhelt a gyermek elpusztulásáért "ős. ezert az asszonyt egyévi fogná büntetésre itélte. Enyhitó körülménynek vette a törvényszék a vádlott fiatalabb korát és azt,hagy a gyermek veleszületett vérbajban szenvedett ós igy ellonállókópessóge gyöngült^volt. v A budapesti tábla Kállay-tanácsa Szabó Józsefnót az emberölés vétségének vádja alól felmentette azzal a megokolással,hogy nem állapitható meg kétséget kizáró módon,hogy a gyermek a kellő táplálás, vagy a gondozás hiányában halt-volna meg. A vá.dlottat tehát büncsele knény nem terheli. A t'blai itélot ellen Vargha József dr. főügyész sommiségi panaszt jelentett bc. /MOT/Ky.