Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-11 [027]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDS ITO Kézirat. Hetedik kiadás* Budapest, 1929. december Ili / V" XI.évfolyam 283.szarna FŐVÁROS /A PÉNZÜGYI BEOTTS.vG ÜLkE. F'lytatá s.2./ ll és ezzel remiik a főváros klimatikus viszonya, mert a szigorú erdővédelmi tcrveny lehetelenné teszi az erdőség kipusztítását, bárkinek a birtokában van is,^H>gy a Községi Takarékpénztár három évre előlegezi a vételárat,nem gomoly ifit " , mert hiszen a Fővárosi Takarékpénztár ls a föváres pénzét tudja ©sak rendelkezésre bocsátani, esak az a különbség, hogy nem a fővárosi alapból, ez pedig lényegében mindegy. A mai viszonyok között, a lakeság nyomorában semmi könnyítést nem nyújt ez.

v a vétel, a legnagyobb könnyelműség volna tehát belemenn^.Ma^ amikor elutasit a főváros számos 3egitő lehetőséget, mert nincg pénzügyi lehetőség, elképzelhetetlen a pénzügyi bizottságnak felelőssége tudatában elfogadni ezt az előterjesztést és szankcionálni a vételt* Lázár Ferenc szerint két szempontot kell vizsgálnitvajj§pi valóban elzárhatja-e a tulajdonos a nagyközönség elől ezt a területet,vagy sem ós azt, hogy sl lehet-e halasztani a vetélt. Ha minden hátrány nélkül mód van az elhalasztásra, akkor ezt tartaná helyesebbnek, de ha a vétel elutasitásával örökre elszalasztaná a föváfcos az alkalmat, akkor inkább ma vegyék meg az ingatlant. B á n ó c z y László közbeszol: Majd megkérdezzük a delfijósdát. /Derültség/ Glücksthal Samu volt a következő felszőlaló.Utalt a főváros régebbi telekvásárlásaira. Emlékeztet a Mayer-Krausz-féle telkek megvételére, amelyeknél szintén nagy volt a törvényhatóság egyes tagjai_ nak ellenállása, S milyen jó, hogy a törvényhatósági bizottság méfcls megvásárolta, mert ha ezt árnak idején elmulasztotta volna, hosozu időre lehetetlenné tett volna azon a részen minden városrendezési akciót.Egyébként hazveteleknél lehet meditálni az ilyen eladásig vagy vételi kérdések felett, mert a ház, ha eladják lakások céljára szolgál, bárki kezén lesz is, de a telkeknél egészen más szempontok az irányadók. Általában az.a felfogás,hogy minden telket, ami a városfejlődés érdakóben szükséges, meg kell vásárolni. Helytelenit minden olyan ingatlaneladást, amelynek még valamilyen gazdasági feladata van. Ellenben azt is vallja, hogy azt a vagyent, amely ingatlanokban van, csak ingatlanok szerzésére szabad felhasználni,eladás, vagy csere utján, hogy az állagban no történjen váltás ás, P e 7 e r Károly közbeszól: Azt adjuk el, ami hasznot hajtó, fi házakat, hpgy vegyünk rajta olyan ingatlant, amely nem hajt semmi hasznott Glücksthal Samu Peyer felszólalására azzal replikáz, hogy nem a konkrét esetről szól, mert azt hiszi, hogy a főváros telekpolitikája nem a Haggenmacher-féle telekvásárlással ér véget, hanem továbbakciókról is szól ez, mert a fővárosnak további építkezésekkel a közgazdaság segítségére kell sietni, a magénvállalkozás hóna alá kell nyúlni, /Altalános helyeslés,/ Kiss Jenő: Hogy jennek ezek a dolgok az erdovásárláshoz? Glückstahl SamU: A Haggenmacher-erdő nem ezt a célt )

szolgálja, mas feladata van ennek az erdőnek. Emlékezzen a pénzügyi bizottság a hatalmas budakeszi-erdő megvásárlására, ennek sem volt építkezés a ^ célja, hanam az, hogy a fővárosi erdőövezetet kiegészítse, megnagyobbítsa, / azzel Budapest közvetlen környékét egészségesebbé tegye.Ezeknek az erdőknek az a rendeltetése, hogy a szegényebb lakosság számára üdülési lehetőséget nyújtson. A világ minden nagy városában nagy súlyt helyeznek az erdőövezetek fejlesztésere. /folyt, köv,/