Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-09 [027]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. Második kiadás. . Budapest, 1929. december 9, -f ^ XI.évfolyam 281.szám. /A TÁRSADALMI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK JUBILÁRIS ÜNNEPSÉGEI. Folytatás .1./ ós a hegyek között. Nem voltunk' erős dolgozó magyarok, arcunkon a keserűsé . és a komolyság jelöl vannak, A nemzet életében a keserűség ive görbül, de nem szabad, hogy ez az iv eltörjön, mint ahogy már egyszer eltörött 1918-ban, A pokol szenvedései vesznek bennünket körül, el akarnak temetni a mi ellenségeink, de minket nem lehet megemészteni és nem lehet lenyelni és nem lehet eltemetni. - Legnagyobb kincsünk'a mi nemzeti érzésünk és amig ez él, addig nem féltem a magyar nemzetet. Sokszor hangzott el talán kortes célokra is az irredenta szó, pedig ez olyan magas szentség, amelyet kimondani se volna szabad, csak érezni és dolgozni érte. Mögötte kell érezni a,magyar akarás dinamikáját ÓL az egész magyar lelkiség struktúráját.Elég •volt az ünnepi szavakból, most a tetteken van a sor. Nálunk Magyarországon sok a zászlóbontó és a zászló lobogtató, de hol vannak a zászlóvivők? Fel kellene épiteni a magyar zászló és a magyar munka szent templomát és a sok ünneplés helyett sokkal jobban szeretném, ha a nemzet minden fia egymás kezébe tenné a kezét. Mert minden elveszett óra hazaárulás ós veszteség a megszállt területek magyarjainak. A megszállott tez-rületeken husz éves ifjak lettek, akik megalakulásunkkor tiz évesek voltak ós akik tiz évvel ezelőtt születtek, nem ls látták azt ami magyar, nem,tu; ják mi a Szentkorona, mi a magyar föld és a magyar történelem. Ezért miénk a felelősség és azért is, hogy ott tul a magyar szót csak titokban mondhatják ki és az eljövendő evek jelszava csak egy lehet: nincs idő. Nem beszélni akarunk, hanem időt nyerni. -'Egy indítvány érkezett hozzám, amelyet teljes mértékben a magamévá teazek.Hozassék egy olyan törvény, vagy belügyminiszteri rendelet, hogy Magyarországon egy idegen állampolgár se kaphasson se szellemi se fizikai munkát addig, amig abban a munkaágban, amelyben elhelyezkedni óhajt,van munkanélküli. A megszállt területek magyarságának kell biztosítani az elhelyezkedés lehetőt ágéit. '^«ren« Lelkes éljenzés fogadta Józsefikirályi herceg szavait,aki az elnöki megnyitó után édesatyjának, J ó z s e f királyi hercegnek az üdvözletét tolmácsolta, majd Szörtsey József felolvasta a Kormányzó üdvözlő táviratát, amelyet a diszgyülés tagjai állva hallgattak végig, utána pedig Albrecht királyi herceg távirati üdvöz lését olvasta fel. Józsefi királyi herceg indítványára elhatározta a disz gyűlés,hogy Horthy Miklós kormányzót, Be t h 1 e n István gróf miniszterelnököt,Józseés Albrecht királyi hercegeket> valamint Mussolinit távirati uton üdvözlik. "] ptrenc Az ünnepi beszédet a. beteg Wolff Károly helyett II us z á r Károly ny.miniszterelnök, az OTI.elnöke mondotta. - A magyar nemzet a história folyamán idő és'földrajzi hely tekintetében - mondta - mindig a legveszélyesebb poziciókba került.De soha még olyan nagy veszedelemben nem forogtunk, mint a boldogan ünnepelt millénium után. Uj nemzeti államok kialakulásának vágya ezer éves államtestünk el vénébe vágott. Belekerültünk a világháború vér zivatarába, a. haszon minden reménye nélkül, soha nem győztek le bennünket ós mégis mi lettünk a legnagyobb vesztesek. Magyarország lett a világ legszerencsétlenebb rokkantja ós a magyar nép a legs zer encsétlenebb" hadiárva. Legszebb nemzeti erényünknek, a hűségünknek lettünk a mártírjai. 3 tökben pusztultunk el a véres csatában, mint ahány magyarral Árpád a hont elfoglalta. - De az anyagi,terület és vérbeli áldozatoknál is borzasztóbb volt a nemzet erkölcsi integritásának megsértése. Nem a nagy nyugati nemietek erényeit követtük, hanem a külföld dekadenseInek züllött erkölcsi felfogásaival rontották meg a magyar közszellemet. A magyar értelmiség n

egy része kritika nélkül befogadta a társadalmi forradalom jelszavait, a. másik rész pedig érzéketlen maradt a nemzeti irányú szociális haladás követelményeivel szemben. Az osztályharc nemzetközi ügynökei ügyesen ki|\ használták gyengeségünket és az összeomlás pillanatában még az államgó/ p-'zet kormányrúdját is magukhoz ragadták. - Most ünnepeljük tiz esztendős évfordulóját annak,hogy nagybányai Horthy Miklós magához ragadta a Hadúr kardját ós a vitéz kormányos úrrá lett a hullámzó tarajok felett. /Éljenzés./ /folyt, köv./