Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-05 [027]

MAGYAR ORSZÁGOS TUTCSITC. Kézirat , 'Q . : y otA* 3 >idai. Budapest, 192?.december 5. j —~, . /A f6Vároá közgyűlése. Folytatás./ A baloldal helyeslő tapsa után általános figyelem közepette 77 e 1 f f Károly emelkedett szólásra. Hangsúlyozta, hogy felszólalásából teljesen kizárja a hangulatot, a hangulatkeltés akaratát, kizárja a patetikus érzületeket és az egész ügyet kizárólag jogkérdésnek tekinti. /Helyeslés jobbról./ Pródy Ernő rámutatott arra, hogy a]kotmánybiztositékról van szó és azt kívánta, hogy az ügyhez méltó ke moly tárgyilagosságé gal vegye bonckés alá a kérdést. Osztja ezt az álláspontot, s miután alkotmányt! ztositékról van szó, hozzáteszi, ho.gy ennek igénybevétele is csak a legkomolyabb jud&cium eredménye lehet. Az alkotmányblztositék kétségkívül az összpclgárség érdekét szolgálja, s minden egyes olyan kísérlet, amely az alkotmánybiztrsitékot hiába veszi Igénybe, rovására megy magának az Irité." j.mény érdekékek; A jelen esetben tehát , ha kizárjuk a hangulatot, kizárjuk a politikát la. Nyomatékasar. hangsulyozha, hogy felszólalása teljesen politikamentes kivan lenni, és tlltakozil&z ellen, hogy abba bárki politikumét magyaráz zen, akár pro, akár kontra./Nagy helyealés./ A továbbiakban áolff Károly azt fejtegette, hogy mindeneké ki kell vizsgálni, hegy valóban történt-e jogsértés vagy sem.Tisztázni kell aztíls, hogy mi a rendkívüli közgyűlés összehivásának jogi alapija.. A kérdés'' tisztázásánál három jogforrásra kell hivatkozni, ezek az alkotmány-biztosítékról nzóló 19*7. 60 tc., e második a 1872-es fővárosi törvény, a harmadik pedig a fővárosi ügyrend. Kijelenti, h?gy a főpolgármesternek Peyer Kár-olyhoz intézett levelét jogforrásiak el nem ismeri, /Felkiáltások balról: Szabálytalan ls,/ Annak a levélnek az indokolásával nem azonosítja mahát, mert kizárólag a törvényes alapon marad. A továbbiakban Wolff

; Karcly. sorra vette az alkatmányblztositéki térvény, .a fővárosi törvény 93 az ügyrend egyes intézkedéseit. Majd. Igy folytatta: - Ka azt vizg>sál'juk ezek utána, hogy, van-e a jelen esetben" jogsértéa, meg kell állapítani,.hogy a rendkívüli közgyűlésre nézve a törvény a' főpolgármesternek diszkrecionális jogot ad és azt mondja, hog y a főpolgármester- és annak akadályoztatása esetén a polgármester annyi szor hívhatja össze a rendkívüli közgyűlést, ahányszor ezt szükségesnek . látja. /Pródy Ernő: Ahányszor a köirülmények igénylik. / A tételes törvény tehát egyedül és kizárólag diszkrecionális jogként kezeli a rendkívüli közgyaülés ö.s3zehivá3át, más fórum részére a törvény nem koncedálja a rendkívüli közgyűlés összehívási jr-gát. Az előzmények során sokan és állandóan hivatkoztak az ügyrendre. Errevrnatkozóan Wrlff Károly megállapítja, hegy az ügyrend szószerint azt tartalmazza, hogy a rendkívüli közgyűlés "r sszehlvha tó" . öaszehivható ahányszor a közgyűlés megrendeli,negyvennél tOhb bizottsági tag kéri,a főpolgármester kívánja, vagy a tanács elhatáüezza. Kétségtelen tehát, hogy az ügyrend a rendkívüli közgyűlést összeg hivó tényezők közé olyanokat ls beiktat, amelyek a tételes törvényben nem foglaltatnak. /Nagy zarf. a baloldalon./ Megállapítja, hogy az ügyrend a rendkivül! közgyűlés összehívása kérdésében túlmegy azon a kereten, amelyet maga a törvény meghatároz. /Nagy zaj balról, közbekiáltások: Szokásjog./ Az ügyrend érdemi rendelkezése nem változtat a főpolgármester diszkreci onális jogán, mert maga is ugy rendlkezik, hogy összehívható és nem ugy,hogy összehívandó. A baloldal Wolff Károlynak ezeket a megállapításait meglehetősen idegesen 03 nagy zajjal£o_gaórj/ ., mire a szónok emelt hangon meg is jegyzi, hogy az objektivitás és a nyugalom követelése nemcsak arra az esetre áll fenn, ha valaki pro beszél, hanem akkor ls, ha ellenkező véleményen van. - Osak nem tételei, fel a baloldal, hegy jogi véleményét ugy fogja formulázni, ahrgy az nekik kellemes, mert nem kellemességet keres, hanem az Igazságot keresi, /Helyeslés jobbról, nagy zaj a közgyűlés minden oldalán./ A lárma osillapodtával WclffKároly megállapítja; Kétség! telén, hegy ajfoiróság Is a kwnoly mérlegelés és a bizonyítékok vizsgálata ^után és nem politikai hangulatok szerint fogja elbírálni/. Helyteleníti <•»» a fopclgármestérnek azt az eljárását, hogy a rendklvüli"jközgyülés megtagadását levé lben indokolta, mert a megtagadás, vagy összehívás diszkrecionális jog, melyet nem tartezik Indokolni. /Folyt,ke

1

?,/