Magyar Országos Tudósító, 1929. december/1

1929-12-02 [027]

I J, 1ÜW3YAK (XiSZAOOS TUDÓSÍTÓ ' ' *

g

Z

Z 2 z i * a t . , Második kiadása L ot Neme _ , . / I ^^

mk vpest, 1929. december $Ö. & ~ XI* évfolyam, 275, szám. K ^Államreiu ^•W^ /A BAROSS SZÖVETSÉG TÍZÉVES JUBILEUMA ES SZ^KH-.ZAVATASA. •gyar O Folyta t ás 1./ Kosealka János országgyűlési képviselő a szövetség társelikw tartotta meg ezután jub -láris prograpnbeszódét. Rámutatott arra, hogy szövetség megalakulása az ország történetének legszomorúbb korában tör1 tént neg, azért, hogy a gazdasági és lelki összeomlás idején az ország ujm jáépitésének munkájához v

'ezdjen. A szövetség az ünnálló kis egzisztenciák".1 'igyekszik felkarolni és a leromlott gazdasági erkölcsöket kivonta megjavi™ tani. A Baross Szövetség két irányit^ eszméje a nemzeti gondolat és a kerer tény etika. Az összeomlás kereskedelmünket készületlenül találta - folytat

4beszédét - és a kereskedelemnek a változó helyzethez igazodó átszervezését igényelte. A különböző nehézségek a közvélemény egy részét a kereskedelem ellen hangolták és ez a kedvezőtlen hangulat az államhatalom.beavatkozását nem egy esetben a helytelen irányba terelte. A miniszterelnök a közelmúltban igen bölcsen' állapitotta meg, hogy a kereskedelmi tevékenység lebonyolítása nem az állam feladata. A szövetség is ezt hirdeti s az államnak nem r egyeseket, hanem az összességet intézményesen kell támogatnia. A szövetkezeti kérdésről szóivá megállapította Kossalka, hogy helyes ha az állam a szövetkezeteket támogatja, azonban .állást kell foglalni az ellen, hogy a támogatás o lyan ígTBrén is érvényesüljön, ahol a kereők-ödelem kifogástalanul végzi ? munka J#6V• A kereskedelemnek a hazai ipar pártolása terén kötelezettségei vannak és a v

ereskedelem nem osupánközv etito n termelő' és a f gysztó között, hanem irányitőja is a termelésnek és a fogysztusnak. Az ipar „ : helyzetével foglalkozott ezután a szónok. Mint mondta Magyarországnak a nagyiparra feltétlenül szüksége van, azonban a naipar támogatása csak addig terjedhet, amig az egyetemes nemzeti érdekeket szolgálja, Annál is inkább, mert a nagyiparénál hasonlíthatatlanul ked- ,, vezöbb helyzetbe kerül az ország kézműves ipnra. A kézmüves

if iparra nem csupán belfüldi, hanem

a

külföldre ifcányuló termelésbah is jelentós szerep vár. Nagy érdekek fűződitek ahoz, hogy a kisipar a nemzeti termelésbe belevonas? : sék, mert az ónállókisegzisztenciák megerősítése és szaporítása nemzeti á:: fi . dek. Mind p keresked;lem mind az ipar terén - folytatta beszédét - legéV

H

: geböbb probléma a hitelkérdés rendezése. Sajnálattal állapitotta agg, hogy a hitelszolgálat túlságosan költséges, éppen ezért bizonyos átszervezésre és koncentrációra van szükség. Főleg a kisiparnak a hutellel való ellátását kell biztosítani. Beszéde végén rámutatott arra, hogy a Baross Szövetség főleg az adók igazságosabb kivetése terén ért el ere-"menyeket, valamiált '( hosszas harc után elérte, hogy az egyfázisos rendszer'alapján 1r

ezelik a foi galmi adót. Tiltakozott a szövetség a Közpciiti anyagbeszerző bizottság felállításának terve ellen, valamint az ellen a terv ellen is, hogy az áruhiteleket a közalkalmazottak javára kívánták biztosítani. At iltakozás mindkét" esetben sikerrel kárt. A Baross Szövetség-fejezte be beszédét-nehéz időkben megállta a helyét és bizalommal néz a második - tizesztendc elé* A lelkes tapssal fogadott beszéd után S i p o c z Jenő polgármester szólalt fel és üdvözölte a szövetséget a főváros heveben. - Korok és intézmények között szoros összefüggés van. Korok szülnek intézményeket, az intézmények feladata, hogy a kor eszméjét megtartsa^ Tir évvel ezelőtt minden intézményre rányomta a kor a maga keresztény jellegét és ez természetes is volt a kulturális és szociális alkotásoknál, azonban feltűnést keltett, hogy a keresztény nemzeti géniusz közgazdasági téren is megtalálta a helyes irányt, -évtizedeken keresztül elfordult a magyar néplélek a kereskedelemtől és nem tartotta azt összeegyeztethetőnek a magyar felfogással, pedig' a nagy nemzetek kereskedelmüket mindig úttörő munkásságként kezelték a maguk /^xpanzios hatalmi céljaiknak a megvalósítására, Mieezt a hatalmas erőt parlagon hegytuk hosszú időn keresztül, pedig vála- mikor a magyar ipar és kereskedelem világhirü volt és magyar kereskedők ho:'-j ták szót a magyar föld, a magyar munka és szellem termékeit, En abban lator *~ a nemzeti felbuzdulás nagy erejét, hogy a magyar néplélek \ , ,* megtudta hód' tani e?ít az idegenné v'lt területet. Mi nem akarunk / 'expanziós és hátaik ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /F^ytatása következik:/