Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2
1929-11-29 [026]
' 1 -"al MAGYAR ORSZ&OS TUDÓSÍTÓ* . Kézirat. Ötödik kiadás. Budapest, november SR. XI. évfolyam, 275. szám. HÍRES t VETITETTKEPES SZÖVETKEZETÍ ELŐADÁS AZ OMGE-BAK. Rendkívül érdekes,nagyhatású ós tartalmas vetitettképes szövetkezeti előadást tartett csütörtök délután F á r t o s Szilárd dr., a Szövetkezeti Szemle fósáerkes 1 ztője az rMGE-ban svájci és hollandi szövetkezeti tanulmányútjárólj valamint a hazai szövetkezetekről. An OMGE nagytermét zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség, melynek soraiban többe 1 ' között ott voltak: Perényi Zsigmond báró és Zichy Aladár gróf titkos tanácsosok, Schandl Kárólyné, dr.Schandí Károly ny. államtitkár, az OKH-alelnök-vezérigazgatója, flrrlogh Elemér dr. felsőházi tag, a Hangya vezérigazgatóba, Meskó Pál, Dömötör László dr,, üáng József, Mutsehenbacher Emil dr. gazdasági főtanácsosok, Pap Antal és vitéz Végh Kálmán államtitkárok, báró Lukachieh Géza v.b.t.t., Bencs Zoltán miniszterei- . nökségi o.tanácsos, Kuncz Ödön dr, egyetemi tanár, Morvay Zsigmond dr. és Nyegre László ny.főispánok, Tarján Vilmos és dr.Borbás Gáspár ügyy.Igazgatók, Csepreghy Horváth János gazdasági főtanácsos, Mayer Károly földmivelésügyi miniszteri titkár, Kosinszky Viktor ny»miniszteri tanácsos, Borsody Sándor rKH igazgató, Javornitzky Jenő dr. a KANSZ vezértitkára, Wanke Gusztáv az OKH elnöki osztályának főnöke, Gergely István, Komis István igazgatók, a szövetkezeti központik vezető tisztviselői és még igen sokan a politikai, gazdasági és szövetkezeti élet kitűnőségei közül.Báró P erényi Zsigmond v.b.t.t., a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete elnöke vezette be az előadást, rámutatva anna^ jelentőségére, főleg abból a szempontból, hogy elősegíti az egységes szövetkezeti front kialakulását, a szövetkezeti szolidaritás megerősödését, kezdeményező erőt vi3z szövetkezeti életünkbe és úttörő munkával elsőnek mutatja be vetitettképekben a magyar szövetkezeti mozgalom fejlődését. Majd Pártos Szilárd dr. tartotta meg előadását. Vetitettképek kiséretében számolt be Svájcban és Hollandiában tett szövetkezeti tanulmányútjáról, a Hágában megtartott IX.nemzetközi szövetkezeti tanfolyamról és az első nemzetközi szövetkezeti sajtókonferencia lefolyásáról. Végül ugyancsak vetitettképekben részletesen ismertette.szövetkezeti mozgalmunk kialakulását, s a magyar szövetkezeti intézmények működését és nagy propagativ jelentőségét. A nagy tetszéssel és zajos tapssal fogadott előadásért báró Perényi Zsigmond elnök mondott meleg köszönetet a hallgatóság és a szövetkezetek nevében. /MOT/B. NAGY MIKLÓS ELŐADÁSA A ROMÁK HADÜZENETRŐL A KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN. Nagy Miklós, az Országgyűlés Könyvtárának igazgatója, a Külügyi Társaság külpnli, tikai szakosztályában pénteken előadást tartott "Adatok Románia világháborús hadüzenetének diplomáciai előzményeihez" cimen. Előadása annak az ismertetésével kezdődött, hogy Romániával 1883. október 30-án Bismarck kezdeményezésére a monarchia titkos szerződést kötött, melyben a felek kölcsönös békét és barátságot és védelmi kötelezettséget fogadtak arra az eshetőségre, ha a szerződő felek egyike provokálás nélkül megtámadtatnék.E szerződéshez még aznap csatlakozott Németország és 1888-ban Olaszország is. Ez a titkos szerződés a román politikusok és értelmiség körében kezdettől fogva népszerűtlen volt. Bismarck figyelmeztette is Maymerle báró közös külügyminisztert, hogy a Monarchia nem versenyezhet Bukarestben Oroszországgal, mert a monarchia csak a meglévő birtokállomány védelmét Ígérheti, mig Oroszország Erdélyben uj területek megszerzését helyezheti kilátásba. - Bismarck utódai a német diplomáciában és a Monarchia diplomatói azonban nemcsak Bismarck szavairól felejtkeztek meg, hanem szemethunytak azon huza-vona előtt is, melyekkel a titkos szerződés időnkénti megújítása Bukarestben járt. Ahelyett, hogy a megbízhatatlan szövetségest engedték volna a maga útjára, igyekeztek kedvében járni. - Tisza volt az egyetlen, aki észrevette a közelgő veszedelmet, aki 1893-tól kezdve a belső béke szolgálatában a nemzetiségi kérdés méltányos rendezésével és másfelől a hadsereg felkészültségének megfelelő fokozásával igyekezett a Monarchia fennállását és annak keretében a magyar nemzet sorsát és'jövőjét biztosítani. Megegyezését azonban meghiúsította Ferenc Ferdinánd. A világháború kitérésekor Tisza azonnal megállapította, hogy Rcmá*nia elveszett a hármas-szövetség számára, /foivt. köv./ n i
