Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-18 [026]

MAGYAR' CRSZGOS TUDCSITO. Kézirat. '^Tizennyolcadik kiadás Budapest, 1929. november 18. XI évfolyam, 263. szám. /Sipőcz Jenő polgármester ünneplése. Folytatás 3,/ - Ápoltam az egységes keresztény frontot éá nem engedtem r^-st üthi azon. Igyekeztem keresztény szociális életet teremteni és az evangéliumi szeretet élveit intézményein megvalósítani. H^ve voltam mindig a tiszta keresztény demokráciának, amely nem származás-* vagy rangszerlnt osztályoz­ta az embtereket, hanem lelkületük 03 jellemük szerint. Sok feladatot elvé­geztünk, de még sok vár megoldásra, és én szivesen veszek részt ebben a mun­kában de csak egy feltétellel, hogy ha hecsülette'l állhatok a helyemen és ha meglesznek a garanciái annak, hogy eredményeket tudok elérni a keresz­tény nemzeti eszme szolgálatában. Célokat kell nekünk kitüznürá', mert nem­zetre és városira'', egyaránt a legnagyobb veszély a céltalanság. A remény­ség hatalmas reflektorát kell ráirányítanunk a célok világító tornyaira, hogy azok az egész városra és az egész országra világítsanak. -Meg kell rldan nk a gazdasági kérdéseket, a programm az, hegy min­denkinek, aki dolgozni akar meg kegyen a kenyere, bármilyen veritékesen is Verasi azt. Tiszta"~erkölcsi alapon kell állni a közéletben, ahol az üzlete­seknek nincs helyük, rtert minnél nagyobb az eszme, amelyet valaki elárul, annál nagyobb hunt követ el. Meg kell valósítani Széchenyi eszméjét és ü­g yelnünk kell, a tiszta fajiságra. Nagyon kell vigyáznunk, hogy mit veszünk át az idegenből és ha át is vesszük a legjobbakat azokat a iáját faji jel­legünkhöz alakítva kell átvennünk. Az ország fővároséban a magyar nép tisz­ta leikenek kell élnie. - cm még : egy amit kérek. Legyünk eg ^égések, érezzük meg, hegy a mai nehéz helyzetben erre van a legnagyobb szükség,A balsorsban lévő országot kétszeresen kell szeretni és intrikamentesen egyenes jel&ámmel kéli szol­gálni. Látjuk, hogy társadalmi osztályokat akarnak szembeállítani, szembe akarják forditani egymással 'a történelmi egyházakat, egymás ellen igyekez­ne 1- hangolni az országot és a fővárost. Ne engedjük, mert az Ország nem le­het meg anélkül a kulturális erkölcsi és gazdasági erő nélkül, amelyet a főváros képvisel, A főváros megmutatta, hogy keresztény és nemzeti tud len­ni és nemcsak gazdasági és kulturális téren, hanem a keresztény nemzeti eszmék szolgálatának terén is vezetője lett az egész országnak. - Célokra^ beszéltem-s a reális élet talaján álltam. Be ebben az ün­nepélyes pillanatban álmodozni is szeretnek. Hiszen olyan súlyos a mai éle­tünk, hogy annak **0»0BU3agát ak a jövő reményeivel lehet enyhiten.i. Magya­rok álmodjunk égy szebb, egy nagyobb, hatalmasabb Magyarországról, Szent István nagy Magyarországáról, amely ugy legyen berendezve és kormányéteva, mondén intézménye olyan legyen, hogy mindenki büszkén és boldogan vallhassa és vallja magát magyarnak. Amikor mégegyszer megköszönöm ezt a bensőséges ünnepet arra kérem Istent, hogy ez a mi álmunk minnél előbb igazi valósá­gos reális életté változzék. Fércekig tartó éljenzés é's taps fogadta Sipőcz Jenő polgárm ster szavait, akit felállva ünnepeitek a Gellért fürdő csarnokának minöá a négy szárnyában. Megszópalt a zenekar, majd az énekkar énekelte el a"Hazánk, hazánk szegény hazánk" kezdetű dalt, majd együtt elénekelték a Himnuszt és az ün­nepség után a megjelentek teán - vettek reszt. Számos nézője akadt a polgármester ezüst dirlomájának, amelyet a c arnok közepén hagytak és a­melynek felirata a kővetkező: i 1929. november 18. •y dr. Sipőcz Jenőnek a székesfőváros polgármesterének •f^ a kiváló keresztény zászlóvivőnek fj emlékezésül. im. A diploma ezüstveretü pecsétjén a fölirás a következő: Budapest keresztény népe, /MOT/B,

Next

/
Oldalképek
Tartalom