Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-18 [026]

MAGYAR CRSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Kézirat. * ^ Második kiadás. Budapest, 1929. november 18. <f **" XI. évfolyam, 263. szám./A Mérnöki Kamara közgyűlése. Folytatás 1./ Torna Frigyes titkár zárészavai után a közgyűlés elfogadta a zárszámadásokról, a költségelőirányzatról, a számvizsgálóbizottság kiküldéséről szóló pontokat, majd pedig egyhangúan magáévá tette V I z e r Vilmos bányamérnök indítványát, amelyben a s^prcni bánya és erdőmérnöki főiskolának egyetemi rangra emelését, tehát a doktorrá avatás és a magántanári képe-sités jogénak megadását sürgeti a főiskola részére. Kossalka János elnök szavaival végződött a közgyűlés, /MOT/B. / NAGY . ÜNNEPSÉG KERETEBEN ÜNNEPELTEK MEG A MAGYAR' UNITÁRIUSOK WU#bŐk> DÁVID FERENC VÉRTANÚ HALÁLÁNAK[ÖTVENEDIK ÉVFORDULÓJÁT.— A magyar unitáriusok budapesti egyházközsége vasárnapa délben nagyszabású és méltó ünnepség keretében áldozott vallásalapitójának, Dávid Ferenc erdélyi unitárius püspöknek, aki 350 évvel ezelőtt a dévai várbörtön kazamatáiban hitéért vértanúhalált halt* Az ünnepség istentisztelettel kezdődött, amelyen először a "Te fienned blzmunk,»kezdetű egyházi dalt énekelték el, majd az unitárius ifjúság Brassai Sámuel Körének dalkara néhány régi magyar'egyházi éneket adfátt elő, Barabás István budapesti unitárius lelkész imája után Józan Miklós budapesti unitárius püspöki vikárius mondott mélyenszántó templomi beszédet, amelyben'Dávid Ferenc világtörténelmi jelentőségét és el nem muló érdemeit méltatta* A Koháry-utcai templomban megtartott istentisztelet után a budapesti unitárius egyházközség díszközgyűlést tartott, amelyen M i k ó Ferenc dr, igazságügyi h

a államtitkár elnökölt, Az elnöki megnyitó után Tóth György kúriai biró, egyházközségi konzisztóriumi tag terjedelmes és igen alapos előadást tartott Dávid Ferenc életéről és működéséről. Az előadó" rámutatott arra, hogy a katholikus egyház megbomlása a keleti egyházszakadással kezdődött, folytatódott a reneszánszban és betetőzést nyert a reformációval. Luther és Kálvin müvének teljes kifejlesztését voltaképen Dávid Ferenc váltotta valóra, akinek világtörténelmi nagyságát még mindig nem értékeli a közvélemény annyira, amennyire ez a nagy. : magyar vallásalapitót megilletné

e Dávid Ferenc működését 1546-ban TCittenbergában kezdette meg, ahol Melanchton tanitásait hallgatta, . Ez a nagy egyháztanító mindig és kizárólag a Bibliára támaszkodott és az egyetemes emberiségnek lelkiismereti szabadságát hirdette. Itt szivta magába az egy Istenhit nagy eszméjét a későbbi magyar unitárius egyházalapitó, aki nem tagadta ugyan meg Krisztust, amint azt a laikusok az unitáriusokról a mai napig is hiszik, hanem Krisztus személyét illetően más felfogása van és más eredményre jutott, mint a többi egyház. Küldetését leginkább az a tény bizonyitja, hegy Krisztus ember voltának megállapításához Dávid Ferenc nem az akkor még egyáltalán ki nem fejlődött természettudományok utján jutott el, hanem kizárólag a Biblia helyes értelmezésével. A szentlelket, mint isten ajándékát és különös képességét fogta fel, nem pedig mint harmadik személyü istenséget. Tanait Itthon az akkor rendkivül nehéz időkben élő Erdélyben fanatikus hittel, tántoríthatatlan meggyőződéssel. hirdette és prófétai működésének legszebb eredménye az volt, hogy János Zsigmondot, a választett magyar királyt és erdélyi fejedelmet szintén meg tudta nyerni egyháza tagjául és Lőkezű mecénásául. A fejedelem halála után a katholikus Báthory István,Dávid Ferencet az udvari papságból elmozdította, az unitáriusok gyulafehérvári nyomdáját feloszlatta és ezzel kezdetét vette a nagy püspök kálváriája. Röviddel ezután a tordai országgyűlés elé idézték, ahol - a jóakaró Blandrata György tanácsa ellenére - semmit sem vent vissza tanításából. Az országgyűlés fogságra vetette, életfogytiglani tömlöcbüntetésre itélte és Dávid Fe- 'i renc 1579—ben, testi erőiben megtörve, a dévai vár börtönében rövid fogság után meghalt. Örök erkölcsi erőt jelent Dávid Ferenc mártírhalála nemcsak az unitáriusoknak, hanem általában az egész magyar nemzetnek. Türelmének és nagyrahivatottságának legszebb bizonyítéka, hegy fellépése idején a négy ! erdélyi felekezet a legszebb harmóniában működött egymás mellett és ez az /Folyt.köv,/'