Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-18 [026]

Kézirat . //•OO- Első kiadás. Budapest, 1929, november 18. XI. évfolyam, 263. szám.A MÉRNÖKI KAMARA KÖZGYŰLÉSE• A Budapesti Mérnöki Kamara vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta a régi képviselőház üléstermében ezévi rendes közgyűlését. A közgyűlést nagy várakozás előzte meg', mert azt hitték, hogy ez alkalomnál fog válaszolni a mérnöki társadalom a legutóbbi időben őt ért súlyos támadásokra. Be a várakozás ellenére a közgyűlés lefolyása méltóságteljes volt, annak bizonyításául, hogy a mérnöktársadalom teljesen megbízik a kamara vezetőségében és annak minden intézkedésében. Kossalka János országgyűlési képviselő, a kamara elnöke nyitotta meg nagy beszéddel a közgyűlést. Legelsősorban a mérnöki munka fentartásárel szól* rendeletről számolt be, amely a gyári művezetés és az építésvezetés területén ugyan nem elégíti ki a mérnöki kart, azonban mégis na, y köszönettel tartozik a mérnöktársadalom Herrmann Miksa volt kereskedelemügyi miniszternek, Porster Gyula ós Buday Béla államtitkároknak a rendelet megjelenéséért. Mint igen időszerű kérdésre, tért ki a mérnökük és közgazdasági mérnököknek az állami és városi adminisztrációba való bekapcsolására. Erre vonatkozóan a József műegyetem már kidolgozott egy javaslatot. Az állami és városi közszolgálatban a tervezés ós az igazgatás munkáját széjjel kell választani. A tervezés munkáját teljesen át kellene adni a magánmérnöki karnak. Még az ellenőrzés munkájában is teret kellene adni a magánmórnökölrnek. A Kamara minden munkájában mindig a közérdeket tartotta szem előtt. Aa eddigi sikereket a mérnökök egységének köszönhettük. Ez az egység volt az erőnk, erre kell tovább is alapoznunk. Ezt az egységet kéri a mérnökök összességétál. Torna Frigyes titkár előtérjesztetée az ügyrendi módoslt£sról szóló javaslatot & mérnöki nyilvántartás egyszerűsítése ügyében. Azután az évi jelentés tárgyalása következett. B e r g e r Jenő mérnök szólt a jelentéshez, a tisztikarnak és a választmánynak mond köszönetet a mérnökök nevében a munkafentartás rendeletének nagy munkájáért. Beszél a rendelet ellenző-, iről, a kis képzettséggel nagy jogokat elérni akarókról. A kamara vezetőséget nagy köszönet illeti szakszerű ós »daadó munkájáért. .Hoepfner Guido építész arról a viszásságról emlékezik meg, hogy a rendelet szerint a nem kamarai tagok, akik még •amellett kevesebb képzettséggel is rendelkeznek, sokkal több joggal birnak, s különösen r-z ellenőrzés terén jutnak sok előnyhöz, K o h n Ottó mérnök a kamarának a társadalmi és gazdasági életbe való erősebb bekapcsolódását sürgette, 3 o n1 ó József mérnök is kifogásolja a rendelet egyes pontjait, A mérnöki kar nem érte el azt, amit feltétlenül el kellett volna érnie, amihez teljes joga van és amit a közérdek is megkövetel., A közszállitási szabályzat módosításáról szól ezután és a Közszállitási Tanács szükségességéről, A földmunkásszövetkezetek Egyében sem ért el a mérnökség eredményt, mert lehetetlen helyzet az, ami most is uralkodik, hogy túllépve munkakörét az ilyen szövetkezet'mindenféle mérnöki munkát is végezhet. Kossalka János elnök válaszolt ezután az egyes felszólalásokra. Nagy örömmel veszi az elnökség, ha az egyes mérnöki csoportok vagy kategóriák konkrét indítványokkal és javaslatokkal jönnek a saját helyzetüket illetően. Helyesli azt is, hogy a kamara ne csak szorosan vett kari érdekekkel foglalkozzék, hanem általános közgazdasági problémákkal, a gazdasági élet aktuális természetű kérdéseivel is. Errenézve o kamara vezetősége minden le— r hetőt elkövet, /Polyt.köv./