Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-30 [026]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ K é z i í'r a t. Hatodik kiadás. tj Budapest, 1929. november 30. / ++* XI. évfolyam 274. szám. /A REVÍZIÓS LIGA ITYILVÁHOS II^GYGSULL JE• F ol y t a t á s .2./ Az egyik az európai Egyesült .államok eszméje, a másik pedig a jóvátételi kordésok rendezése. Franciaország a maga teljes anyagi biztonságával, jólétével és biztosított határaival ha komolyan meg a.arja valósítani az európai kooperációt, akkor meg kell hog;/ szüntesse a diplomáciának kölcsönös bizalmatlanságra, doraarsokra és erőszakosságokra alapított rendszerit. Ami pedig a jóvátételt illeti, noha annak ügye még tárgyalás alatt áll, a következő szempontok veendők figyelembe: - Lehetetlenség és képtelenség az, hogy á . Joung-félc egyezmény után, amely enyhített . jóvátételi terheken, Magyarországgal szoyben a jóvátételi kötelezettség sulyosbbitására törekedjenek. A másik szempont, hogy Magyarország semmi körülmények között sem mondhat le a döntőbíráskodásnak az elvéről; amely a trianoni szerződésben van lefektetve és nem mondhat lo a 250,§~ról. Ez nem presztís kordé s, hanem azt jelentené 'i l-mondás, hogy Magyarország lefegyverezve minden jogi védelem nélkül maradna, s az elszakított részeken élö magyarságnak minden vagyona prédává válnék. Ennek az országnak sem katonai ereje,sem titkos szerződései nincsenek, A világ fórumai előtt ez a kis magára hagyott nemzet esik a döntőbíráskodás elvéhez való ragaszkodással védelmezheti meg jogát. Ez "-z egyetlen békés lehetőség arra, hogy az elszakított területen lévó magyarok vagyona legalább megkímél tessék. És amikor ehhez az elvhez ragaszkodunk, egyúttal jo szolgálatot teszünk Európának is, mert csak ennek az elvnek az állandósítása vezethet az állandó béke felé. Egyébként pedig, ha a kisantant rágass kodik a 250.§. megváltoztatásához, akkor a revizió alqp jár a helyezkedett és a revizió nem lehet sem róslegcs, sem egyoldalú, honom mind..n szempontot figyelőmbe kell venni. Örömmel üdvözöljük tehát a kis antantnak ezt a felfogását és végre közös alapra helyezkedhetünk v -lük. Mert ha ők a 250.§~t akarják megváltoztatni, mi a szerződésnek egyéb paragrafusait kivárjuk töröltetni és talán együttes erével sikerül a huszadik századnak legnagyobb szégyenfoltját kiradírozni az emberiség történelméből. Lelkes taps fogadta Eckhardt Tibor szavait, majd L u k á es György v.b.t.t. ny. miniszter beszélt a kisebbségi jogokról. /folytatása következik/ EGY^HAZI • HÍREK A lACY,Ji EV -INGÉLIKU S EGYHÁZ JUBILEUMI LUTHER -KÁTÉT .J)0TT KI. Most v-n négyszáz esztendeje, hogy Luther Márton közzétette hires Kiskátéját, melyben a keresztyén tinit ás vezérfonalát, "Enchiridion"ját nyújtja, a családok és iskolák számára. A nevezetes évforduló alkalmából, a magyarországi evangélikus egyetemes egyház ünnepi kiadásban bas sátotta a magyar olvasóközönség elé a Luther-félé Kiskátét* Az első wittenbergi edicióbol, mint ismeretes, egyetlon példány sem maradt fenn, mindegyiket csak az 1529-ben Marburgban és Ehrfurtban megjelent lu nyma tokból ismerjük.'De Luther később is csak nagyon keveset változtatott az eredeti szövegen. Az 1536-iki, wittenbergi szöveget tekintik annak, amelye en Luther véglegesen mog állapodott és ennek alapján készült a migyarországi Bvsingnlllrasegyház hivat*.les kiadása \ is. az eredetinek korhű fakszimile-jeként, az egykorú,, kedvesen primitív - fametszet-illusztrációkkal. Külön káté-bizottság dolgozott hosszú ideig a 1 forditott szövegnek lehető legtalálóbb azonosításán, Blatnicz

ky Pál főesperes, teológiai magántanár

1 elnökletével. A fordító munka legnagyobb részéért A d o r j 1 n Ferenc leánygimnáziumi igazgatót illeti dicséret. /MCT/F.