Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-28 [026]

MA ri YAK ORSZÁGOS TULÜSIT0 7. törvényszéki kiadás . Budapest, 1929.november 2£. ZU ÁPOLÓNŐ EMBERÖLÉSI BŰNÜGYE /Folyt.6 .kiadáshoz ./ Kassay Béla dr. védő kérdéseire elmondotta a tanú,hogy az igaz gatóság annakidején lefolytatta Mihályi Ida ellen a vizsgálatot, se cnban nem merült fel ellene terhelő adat. Minthogy följelentést tettek ellene, a kor­ház szolgálatától el kellett bocsátani* Farkas Mária ápolónő a mai tárgyalásra nem volt megidézhető és ezért a vizsgálat során felvett vallomás! jegyzőkönyvet ismertette ^chadl elnök. Látta, amikor Mihályi Ida beöntést adott Környei Tódornak* A beöntés Után környei fájdalmakról panaszkodott. /folyt.köv»/ • HALÁLOS VÉGŰ VEREKEDÉS A KORCSMÁBAN. Folyó év április 13-án este Hutinetz Károly csepeli kádársegéd Rónyai Kan­dóméval és egy másik nővel betért agy határút! korcsmába,ahol italozni kezd tok.A szomszéd asztalnál ült Springer Mátyás Ferenc nevü testvérével é s va lamilyen megjegyzést tettek Hutinetzirw, amire Rónyai né nyersen válaszolt. Springer Mátyás erre odament Hutinetzék asztalához, és Hutinetzet a red­utot te. A két asztaltársaság tagjai között erre dulakodás kezdődött, Hutintz <=t ennek során Springerek megverték, majd pedig amikerxtávozni akartak Hu­tinetz hozzájukugrott és Springer Ferencet hátbaszurta, aki a szenvedett sér lés miatt másnao meghalt. A királyi ügyészség Hutinetz ellen szándék* emberölés büntette cimén vádat emelt, de mint felbujtót megvádolta Rónyai­nét is. A vád szerint ugyanis Rónyainé volt az,aki a nála lévő kosártól" egy konyhakést vett telő és átadta Hutinetznek,miközben valsmit súgott neki. A büntetőtörvényszék Buzáth Jenő dr. törvényszéki biró elnökle­tbe alatt ma tárgyalta eZtvaz ügyet. Hutinetz tagadta bűnösségét és azzal védekezett, hogy amikor Springerek rátámadtak, ő clyan szorongatott helyzet re került, hogy kénytelen volt védekezni. Az nem felel meg a valóságnak, nogy konyhakéssel szúrta volna meg Springer r erencet, mert ő a zsebétől ran totfca elő szorongatott helyzetében bicskáját Az sem áll, hogy a mé» távozó felben lévő Springer után szaladt és ilyen helyzetben sebesítette volna meg Springert. Rónyai Sándorné ugyancsak tagadta bűnösségét és kijelentette, hogy nála semmiféle konyhakés nem volt,tehát nem is a dhatott ilyet Huti­netznek, általában semmi szerepe sem volt legkevésbté az, hegy'felbujtót t • volna Hutinetzet a ^p r inge mön megtámad ás ár a. A törvényszék több tm ut hall gátott ki,akiknek vallomásából nem Is lehel t terhelőadatot szerezni Ró­nyainé bűnösségére vonatkozólag. Hurovszky Lajos dr. ügyészségi alelnök vádbeszéde és A'eisz ^dön dr. védőbeszéd- után a törvényszék erős felindulásban elkövetett haláltckcz© súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek Hutinetz Kár olt és ezért m és félévi börtönre Ítélte el, Rónyai Sándornét ellenben a vád alól felmen­tette és xrmrmji elrendelte azonnali szab ad lábrahely ezését Is, /MCT/Ma. — - CSORDÁS TI3ZTIFÖPRVC 3 RÁGALMAZÁS! PERE. Hsordá s Elemér dr. tiszti főorvosxfx Bozsoki Kará-.son Pál, nyugalmazott al­ezredes között lovagias affér merült fel, mert Csordás tisztóforvos fele ­qése aki Karácson alezredes elvált hitvese volt, Oly kijelentést tett első fériére Karácsonra vonatkozóan, mintha házasságukból született gyermekeik ügyének'árvaszéki tárgyalásán nem megfelelően járt volna el. bordás dr. meg tagadta a lovagias elégtételt és a katonai parancsnokságnál panaszt emelt el* lene azzal,hogy az elégtételadást is azért tagadta meg ,mert Kara; sen alez­redes az árvaszéki tárgyalások alatt olymódon viselkedett es oly anyagi köve teleseket támasztott, amelyek a katonai becsületbei/ és ranggal nem egyeztet hetők össze. A katonai parancsnokság eljárása során törzstiszti gyűlés tél­iesen tisztázta Karács*, alezredest, megállapította ,hogy vele szemben ^angya­lé'eljárd s megindi tása nem szükséges, és a fegyelmi beesületiigyi eljárást ezzel be is fejezték. Karácson alezredes ezután Csordás dr. ellen rágalmazás véfségélxxx óimén Mtt*** tett feljelentését ^hatóság előtti rágalmazássá minősítette át.áe a tárgyalás után a járásbíróság ~serdas Elemér dr.-t iei­mentett! a véd alól. A törvényszék mint felebbezési bíróság a felmente ítéle te? egsemmisitette és Csordás Elemér dr.-t hatóság előtti rágalmazás cimén kétezer oeSo plnzbü ntetésre Ítélte,de a büntetés végrehajtását naromevi or6naSőre n !elf*gesztette. A királyi ítélőtábla F.lkmann-taná csa m^ Ernő dr., a sértett ügyvédjének és fóliák dr. vedo felszólalása at&i a törvényszék Ítéletét jogerőre emelte. ^(T/K. "

Next

/
Oldalképek
Tartalom