Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2
1929-11-27 [026]
Kéz i r, a t , H u s z a d i k ki a d á s imdapest, 1929.november 27\7^ XI. évioiyam 271.szám. /E ckhardt Tibor előadása.- Folytatás./ fr/ff-JS^. Ezenkiyül az entente az úgynevezett utódállamokra kirdtta a többi között a felszabaditási hányadot, járulékot is, amelyből Magyarországtól elvett területekre körülbelül 9.25milliárd aranykorona esik, a volt közös osztrák magyar elkobzott vagyonra 6 milliárd aranykorona. A román megszállás Magyarországon okozott kárát a semlegesek három milliárd aranykoronára becsül tek."A románok azt követelték, hogy mi ezeknek az általuk okozott károk, nak a megtérítéséről mondjunk le es akkor ők is lemondanak a jóvátételről. De a románok nem veszik figyelembe azt, hogy szénbányákban, gyárakban és különböző természetbeni szolgáltatásokban mar körülbelül 179 millió aranykorona értéket kaptak tőlünk a trianoni béke aláirása óta. Igen félszeg helyzet álLfc be akkor, ha a 6o milliós német éa a 8 milliós magyar nemzet eddig fizetett és ezután fizetendő jóvátételi összegeit ösz szehasonlitjuk. A németekkel megegyeztek 39 milliárd aranymárkában, mi S édig eddig már körülbelül 15 milliárdot fizettünk. Ezenkívül a békeszerző ésben benne van az a szakasz is. hogy jóvátételi követelés csak a béke megkötése után harmonc évig követelhető. Magyarországnak tehát 1943 utan még hét éve volna hátra, ami alatt az entente fizetésre szoríthatná. De az is benne van a békeszerződésekben, hogy Magyarország csak másodsor han köteles jóvátételt fizetni, ha az entente naa tud megegyezni a néme. tekkel a jóvátételre vonatkozóan. A németekkel pedig már Hágában megegyeztek tehát igy Magyarországtól ujabb fizetés nem követelhető. A románok a németektől evenként 20 millió aranymárkát, a szerbek pedig 80 millió aranymárkát kapnak és most Parisban azt a javaslatot tettek, hogy ők lemondanak arról a jóvátételtől, amit még ezután kapnának, viszont mi is mondjunk le arról, amit követelünk tőlük. A magyar külpolitikának jaem lehet más utja, mint a nemzetközi döntöbiiásk ódás hoz való folyamodás. Ez az egyetlen eszköz, amely megvédi a magyarságot a mostani Csónkamagyat /Országban és ennek köszönhető, hogy a megszállott területeken a kis enten te hatalmak nem pusztítják olyan erősen es tervszerűen a niagyarságor és a magyar értékeket, mint eddig tették. A magyar külpolitikának bele kell kapcsolódnia a nemzetközi áramlatokba és az előadó véleménye szerint minden vitás kérdést a döntőbíróság elé kell vinnie és ott a döntöbiróság előtt a magyarság egyezzen meg a kis entente államaival. Eckhardt Tibor előadása végén emiitette az európai egyesült államok eszméjét is, amiről felfogása szerint most még szó sem lehet, mert Európának győztes országaiban olyan szélien uralkodik, hogy ha véletlenül megvalósítanák az európai egyesült államokat, akkor a kis nemzeteket tel jesen megsemmisítenék. Egyébként Briand, aki az európai egyesült államok gondolatat annyira hangoztatja» gyakorlati példával járjon elől, mert Franciaország sohasem volt olyan gazdag mint most, ott nincs munkanélküliség, stb. es szinte alamizsnaszerü kis adományokkal és engedményekkel elintézhetné azokat a nagy nemzetközi összeütközéseket okozó kérdéseket, amelyeket röviden keleti jóvátétel néven emlegetnek. Eckhardt nagyhatású előadása után Ajtay József dr.közigazgatási biró Peijo Sándor dr., Ulain Ferenc, Dénes István volt nemzetgyűlési kép- , viselő. Nagy László dr. kecskeméti ügyvéd és Hornyánszky Gyula egyetemista, szólalt fel.
