Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-26 [026]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat, ' T i z e n h a r m a d i k kiadás. . Budapest, 1929. november 26. 1 f — XI. évfolyam, 270. szám. HÍREK. —PIKLER GYULA ELŐADÁSA A C'OBDEK SZÖVETSÉGBEN. A CTobden Szövetség kedde este szemináriumot tartott, melynek során P i k 1 e r ü yula ny. egyetemi tanáV Hogyan hallunk?" c.asn tartott érdekes előadást. Azt a tételt állit* 1­totta fel> hogy hamgképző tevékenységünk egyúttal halló tevékenységünk is. Tudniillik akkor, mikor nem arra irányul, hogy a gégefő és a száj segítsé­gével szabadon hullámoztassa a kilehelt levegőt/hanem arra, hogy a fülben lévő levegő és rezgő berendezések segítségével, ellenhullámok al 1r otása ált­ellensúlyozza a fülreható idegen léghullámokat és egyáltalában ingereket. 3 tételt Pikler lélektani elemzéssel és az összehasenlitó élettan és á fejlődéstan tényeivel bizonyította. Mindenek fölött azonban kísérletekkel. 3emutatta pélfiául, hogy egy óra ketyegését eröéebben halljuk, továbbá.* heg; elképzelt óraketyegés is erósebbé válik, ha gégefőnket énekre vagy gége­főnket és szánkat magánhangzó képzésére vagy szánkat mássalhangzó képzésé­re állitjuk be. Végre ha fülünket ujjunkkal vagy tenyerünk 1 " 1 'el elzárjuk és ezáltal a fülre kivülröl gyakorolt légnyomást csökkentjük, nemcsak az az érzésünk támad, hogy halló tevékenységben vagyunk és erosebb hallásra va-r gyünk beállitva, mint nyitott fül mellett, hanem az az érzésünk is^. hogy gégefönk hangképzésre van beállitva. Ha egyik fülünket bezárjuk és a másik közelébe órát teszünk, ennek ketyegését erösebben halljuk, mint nyitott fü] lel^. de egyúttal gégefenkben is hangképző feszültséget érzünk. Ha egyik var mindjét fülünket ujjunkkal vagy tenyerünkkel elzárjuk, saját szavunkat fray. énekünket erősebben halljuk, mint nyitott füllel, de egyúttal gégefönkben is megfelelően nagyobb feszaltseget érzünk. Pikler a kísérleteket a közönséggel is elvégeztette.Egész előadását pedig, mely szakszerű firmában a Zeitschrift für Psychologie cimü német folyóiratban jelent meg, a nagyközönség számára érdekfeszítő fantasztikus e beszélés formájában öltöztette, mely arról szolt, hogy egy ember fül nél ­kül született oly országban, ahol senkinek, és semmi állatna 1 " sincs füle. /MOT/E. A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT ULoi.SE. A Magyar Természettudományi Társulat kémia-ásványtani szakosztálya kedden este az országos Közegész­ségügyi Intézetben ülést tartott, melyen Z e m p lén Géza dr. elnökölt, áz első eleadó J o h a n n Béla dr. az Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója volt, aki ismertette az inthet létesítését, fejlődését és fela­datait. Az ecdigi eredmények nagy megelégedést Váltottak ki országszerte, ezek között a községek és falvak kutvizsgálatainak eredményét kíséri or­szágos érdeklődés. á z intézetben katasztere van az ország összes jó kutjal nak^ melyeket meg is jelöltek, s járvány idején az intézet nyilvántartását' értesitik a községeket, hogy a kutak közül mely kutakból szabad ivóvizet venni. Az intézetnek négy főosztálya van: Pathohistologiai, bakterológiai, . szerológiai és vegyiosztálya. Ez utóbbiról külön előadást tartott S c h u­(A/ Isk k Elemér dr. adjunktus és ismertette az osztály kémiai munkáit. Ez az osztály rendszeres gyógyszervizsgálattal és ellenőrzéssel is foglalkozó s mindazok a gyógyszer .preparátumok, melye 1-: az utóbbi három évben enge­délyeztek elébb ezen JoVztály vizsgálata ala kerültek. A g gyszerellenőr­zés statisztikája nagy javulást mutat,mert az első évben a gyógyszerek 92 százalékát a második évben 42 százalékát és a harmadik évben már csa 1-- 20 százal.-kát találták meg nem felelőnek. Az előadás után bemutatták az intézetet és az egyes osztályokat a hallgatóságnak, melynek során a hallgatóság a legmodernebb, legtökéletesebb laboratóriumi berendezéseket és felszereleseket láthatta. /MOT/E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom