Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2
1929-11-26 [026]
Kézirat, ^(pbo^^^ ki a d á 5 • Budapest, 1929, november 26, XI, évfolyam, 270, szám,SAFRANEK JÁNOS PROFESSZOR ELŐADÁST TARTOTT A NÁTHÁRÓL. Az Országos Közegészségi Egyesület népszerű egészségügyi előadássorozatát Safrane'k Jánóa dr, egyetemi tanár a nátháról tartott előadásával nyitotta meg, - A náthát - mondotta a" professzor - már az orvostudomány őskorában Ismerték , de az akkori idők bonctani és kórtani elgondolásának megfelelően ugy véltek, hogy az agyvelő, mint valami nedves massaa az • orrüregbe nyúlik s a náthás váladék belőle származik. Ezt a nézet véglegesen csak a XVII, század —. közepe táján döntötte meg Schneider Konrád Viktor wittenbergi professzor, aki kimutatta, hogy a náthás váladék az orrt kibélelő nyálkahártyából fakad, A legrégibb időktől fogva azonban fennmaradt a meghűlés szerepéről vallotta hit a nátha keletkezésében, mig a mult évszázad utolsó évtizedeiben, a bacteriolcgial irányzat térfoglalásával az infectios theoria lépett előtérbe, mely szerint a nátha fertőző, cohtagiosus baj, mely közvetlen érintkezés által emberről-emberre terjed, különösen intim érintkezések, ^sókolódzás, vS/febkendő közös használata utján, A bakteriológiai vizsgálatokkal ugyan a náthának különleges kórokozóját mindezideig nem sikerült kimutatni, mindazonáltal kétségtelen, hogy a baktériumoknak, mint fakultatív kórokozóknak szerepük van a nátha keletkezésében. A kórokozókon kivül a megtámadott egyént környező külvilágnak számos egyéb tényezője igen fontos szerepet játszik, mint hőbeli, vegyi és mechanikai behatások, melyek közül a legártalmasabb tényező a meghűlés. A legújabb felfogás a meghűléses elméletet kombinálja az inectios teóriával, A nátha kezdeti száraz stádiumát a savós, majd gennyes váladékképződéssel járó és végül a gyógyulási stádium követi. Sokszer azonban a hurut leterjed a gégére, légcsőre és hörgőkre; Igen gyakoriak a következményes középfülgyulladások, mert a náthás beteg az erőltetett orrfuvással az orrban lévő fertőző váladékot a fülkörtökön keresztül'a középfülbe hajtja, Csetjsemőkön' a : nátha á táplálkozást, a szopást felettébb' megnehezíti, a gyomorba lecsurgó váladék pedig gyomorzavarokat idéz elő. Igen veszélyessé válhatik a nátha idősebb egyénekre, különösen a sziv és vérerek betegségeiben szenvedőkre; ilyenkor a vérerek szakadékonysága folytán súlyos orrvérzések jöhetnek létre : , A szaglásnak is olykor hosszantartó zavara lehet a nátha következménye, sőt a szagérzés teljes elvesztése. Az orrból kicsurgó váladék a!relső ajkon bőrgyulladást idézhet elő, amihez orbánc társulhat. Ha gyakrabban ismétlődik a nátha, a duzzadásos állapotuk az orrban állandósulnak és kifejlődik a krónikus nátha,.mely komoly elváltozásoknak képezheti talaját. Legsúlyosabb következménye azonban a náthának,ha a folyamat az orrüreggel közlekedő orrmelléküregekre terjed át és ezekben is gyulladás áll elő. Az ilyen orrmelléküreggyulladásokhoz életfontos szervek közelsége miatt igen komoly, sőt életveszélyes szövődmények társulhatnak, amennyiben a gyulladás átterjedhet a látóidegre, aminek megvakulás lehet a következménye, vagy az agyvelore, illetve ennek burkaira és itt halálosan is végződő gennyesédesekre vezethet. Az infulenza, kanyaró, himlő és általában a hevenyfertöző betegségek legnagyobb része az orr nyálkahártyájának friss hurutjával "ájár. Különleges fajtája a náthának' a tavaszi nátha, vagy szénaláz. Amerikában gyakoribb az ősszel mutatkozó szénaláz, melyben közel másfélmillió ember szenved, A Szénanáthához hasonló és rendszerint rohamokban jelentkezik az ideges nátha. " R betegség súlyos következményekkel járhat,nem szabad tehát a náthával szemben közönyösnek lenni. Arra kell törekedni, hogy ays egészség szabályainak .ész*-szerü betartásával és a test gondos - ápolásával és edzésével a szervezetünket ellenállóbbá tegyük, amihez a különféle vizgyógymódok, lég- és napfürdők, úszás, tornászás és egyéb sportok müvelése számos lehetőséget nyújt, /MOT/B.
