Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2
1929-11-23 [026]
K z i x- a t. . ^ fitZiJUMs. jfyy%é Büdapes.-h, 1929. november 23* \\ '-^ XI.- évfolyam, 268* szón. EGYHÁZI HÍREK. /Á BUNAMEEL-JQ REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET KÖZGYŰLÉSE. F o 1 a t c. t V s 4-. "Az államegyház tip usában ni féltjük az államot agfegyh^ztóT^ s az egyházat az ál lantol .", "é nond.ja Ravasz püspök, "Éppen ezért aggasztó jelenségnek tartunk ninden oly tünetet,midőn az állán szuverenitása elméletben vagy gyakorlatban kényt eler. meghajolni egy külön politikai szuverenitás heteronómiája előtt .Rá kell mutatnunk arra is^hogy a számarány elve jogbiztositél: akkor,ha a természetszerűen védekező kisebbség alkalmazza, minimális legényeinek biztosítására, do numerus clausus akkor, ha a t öbbsóg alkalmazza a kisebbségi egyedek ellen. Követeljük az egyház és az állam elvi megkülönböztetését, hogy a gyakorlati segítés és kooperáció egyenlő elvek alapján zavartalanul keresztülvihető legyen. E kérdésekben a magyar protestáns egyházpolitika sohasem alkudkatik meg és sohasem lanyhulhat neg,nert a jog és igazság, drágább,nint i béke,a nyugalom és a kényeion. De viszont nekünk tudnunk kell,hogy ilyen egyházpolitikát csak akkor tudunk érvényesíteni,ha egyházunk belső életképe scége> spirituális ereje és morális súlya a lehető legnagyobb «Az egyházpolitikának hátvédje és hadtápja az cvangelizáció és a lelki ébredés. "Spirituális nemzetiségek..." Ujólag hangeulyozom, hogy az ilyen egyházpolitika elsősorban az állam érdeke; ííen jó az, ha minden állás betöltésénél megbirkózik egymással az egyházfőknek a befolyása; szomorú, ha évente többszáz levél panaszolja neken, hogy Írójuk azért nem kapta- meg ozt vagy azt az állást, mert református, még szomorúbb,ha ugyanannyi vagy mégtöbb panaszu levelet kapnak a katholíkus vagy evangélikus püspök urak* Nagymagyar ország' belepusztult a nemzeti 1sági kérdésbe; Csonkamagyaroi'szág belepusztul abba,ha az egyházak spirituális nemzetiségek lesznek,Éppen ezért állapítsuk meg,hogy minden nemzetiségi politika kulcsa elsősorban a kormány,másodsorban a majoritás kezében van.A kisebbség rendesen olyan,minővé ez a másik kettő teszi. "Az ige misszionáriusa. Szenzációsan érdekes jelentése végén amerikai,öthónapos útjáról számol be Ravasz László.Ennek az útnak jórészo az on egyéni vállalkozáson volt,mondotta, s abból következett,hogy magamai, az ige misszionáriusának tc kinten korom ninden magyarjai között.Az egyes gyülekezetek mindenütt nagy . szeretettel es meg nem köszönhető szívességgel fogadtak,úgymond. - Az amerikai egyházi munka,méreteinál és nehézségeinél fogva,egy5 ke a 1 -,,fontosabbaknák a diaszpóra-magyarság és a magyar kálvinizmus életében. Maga a Reformod Church eddig már"körülbelül félmillió dollárt forditot az amerikai magyar reformátusok hitének s ebből kifolyóan magyarságának me,_ tartására* - Idő kérdése bizony,hogy a százhuszmilliós egynyelvű nemzet hihetetlen ereje felszívja és áthasonitsa a magyar vért.Tehát az ottani magyaré sorsa nog van pecsételve,csak az a kérdés,melyik gyülekezet meddig állja? Lelkészeink egy olvadó jégtáblán próbálnál; virágoskertet ültetni és házat é pitenl; ez adja munkájuk tragikus komolyságát. Legnagyobb müve az amerikai •református egyháznak a második nemzedék megtartására vonatkozó szizifuszi A oröfeszitése.A nyári iskolákban kell megtanítani a gyermekekét magyarul irr • olvasni és beszélni; ott tanítják a hazai történelmet és hazai földrajzot, "S itt érintkezik a lelke az óhaza költészetével,szellemével-.Ha itt valamolyli / gyermekre nézve elvész a csata,soha többé nem lehet neki prédikálni,nem vel hot részt az" istentiszteleten,'s idegenül,elvarázsolva érzi magát a fogyó j hasai emlékek anakronizmusában. Az első és r.iásodi v nemzedék között rettentő űr tátong s a lelkipásztor élete volna az az ege kid, amely e nagy közbevet totósén átsegít. " A ennyi ég el hiába; mennyi neveli a távolságot, aholyeti /Folytatása kivetkezik:/
