Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2

1929-11-21 [026]

MAGYAR ORSZÁGOS TÜLQS ITO . Kézirat.- j ••' Tizenötödik . kiadás. Budapest, 1929 • november 21. 7 XI. évfolyam 266. spám. /A Kereskedelmi Csarnok vacsorája. Foly tatás - Szeretem a harmóniát és meggyöződem,^ hegy'annál nagyabb ered mésSyt t«dek elérni, minél bensoségte Lj esebb és etŐte ljp.sebb lesz az össz­működés a ktlönböző gazdasági ágak között. Abban, hagy Javítani, tudtu k külkereskedelmi mérlegHínkfc fej -szerepe van annak is, hogy a k*reskedélemnek kissé béna alá nyúltunk mégpedig ott, "ahol B ^legtöbbet tudtunk tenni. Belát­tuk azt, hogy azok aE áldozatok, amelyeket a vasúti tarifap.olitkanál és az adóvisszatéri téseknél a kéreskeí elem alotnofcditása érdekében meghozunk, vég- ; eredményben megtermelik a mahuk gyümölcsét a magyar közgazdaság 1 .jajára. Rzt a politikát ki akarom építeni, mert csak ez az ut> amelyen haladva gaa­(fesági é la tünk megküzdhet a nehézségekkel. i. Sohasem tudnék olyan torvokhez hozzányúlni^ amelyek^ ke­reskedelem kikap esc lasávalás'ával törekednének a megvalósulásra < A vámpcli­titkáról esak azt mondhatom, bigy a gazdasági élet vozeto egyéneiből bízott*­ságftt küldöttünk ki, amelynek az a feladata, &Ogy^ ennek a kérdésnek helyes és okos mogoldását megtalálja. Ha az ország jtWojét nézemj ugy azt kell mondanom, hogy csak az a politika vezethet eredményre, amely elsősorban az ország f ogy asz tr képességét;fogja emelni. Fz józan iparo: ...sitási poli­tikát kivan, do eres, befele és kifelé Is dolgozni tudó kereskedelmet is. Fz lehet röviden kifejezve a vámpolitika célja s ha ma bővebben nom nyilat­kozom, önnek oka az, hogy helytelennek tartanám, ha elébe vágnánk az emlí­tett bizottság működéséének, amelynek a legtárgyi lagrsabban kell meghoznia a maga állásfoglalását. Hiszem azonban, hogy olyan megtlőás jön léptre, mely az összes érdekeket kielégíti és megveti a jövő* fej lödén aleVját. r Nerc vagyok hajlandó elismerni olyan hatósági füzemnek lét­jogosultságát/ amely olyan funkciót lát el, amely nem általános szükségletet elégit ki s amelyeket a gazdasági élet sokkal jobban és szebben tud ellátni. Ne higyj^ék azt, hegy ez Ígéret.. A v szükséges intézkedéseket 9 mygaix Ügykörén belül már megindítottam. Jó egy pár vasárnapomat elrontottam azért, hegy tanulmáry rzzam a városok közüzemeit. Kérdem, miért kell szesznsgy keres:ks ­dést folytatni egy vrárosnak, miért-kell a fővárosnak negyven*elyan vállala­tának lennie, amelyeket máról holnapra el kellene törölni. Rtsszul tölVeném be hivatásomat, ha nem ezek leépítése Irányában működnék s vegyék tudcmásul­hegy p z nemcsak az én elhatározásom, hanom az ogész kormányé is. t ,f - Azt vettem észre, hogy a sajtó egy része támadást látott a főváros ellen, békéscsabai beszédemben. Fszom ágában sem vélt a fővárost ira­madni. Csal: ezt *ud»m, hogy a természet ide helyezte a fővárost e kérdem, lehetséges-e, hogy vámpolitikai tárgyalásokat foly taesünk egy mássá 1 '. hogy ne hárítsunk el minden akadályt a tranzitókareskede lem elöl. Ie leszögezem á mindjárt azt is, hogy e tekintetben a főváros részéről is látok bizonyos hajlandóságot 6 én arra törekszem, hogy nc Budapest megkerülésével benyoi litsuk lo a forgalmai. '*• - Hffin rajtam múlott, hogy a forgalmiadó kérdését nem sikerült a msi napig rendeznem. Felvettem a tárgyalások fonalát. Kérem az összes . [ érdekeltségeket, mert az ellentétek az érdekeltségeknél vannak s tngedjék meg, hogy ezt nyíltan megmondjam, értsék meg, hogy ennek a kérdésnek elinté­zésétó'l egy nagy társadalmi réteg sorsa függ s a magyar ^közgazdaság fog e 1­." vérezni, ha az érdekeltségek továbbra is ezt a magatartást tanusitják» A racionalizálásról olmrndtam vélempnyemet a lapokban. Az a meggyőződésem, hogy a nagyipar meghallgatja azt a kérésemet, hogy kapcsolja bj> arősebben a kereskedelmet, m»rt Így sokkal racionálisabban fogja meg*ldanafeerme Ivényei elhelyezésének kérdését. Köszönettel tartozam a nagyiparnak, >ime ly bizo­ny as fokig a lobbr^vitte ezt a kérdést, ón azonban nagyobb lépésekkel sze­retnék előbbre haladni s ez meg is fog történni. - Különböző panaszok merültek fel a magánalkalmazottak 1cgvl- '• szony&nek rendezésével kapasolatban. FlŐdöm adta kii: ezt a törvényjavaslatot, magam még nem foglaltam állást benne. Ha van valaki, ekit áthat ^szoci­ális gondola t, az én vagyok, de ki kell jelentenem, hogy óvatosan kezeljük az ilyen kérdéseket, mert megfelelő gazdasági mrgalapezottság nélkül rom le­fest keresztülvinni a sz.cialis gondolatot. Nehéz, válságos időkben menjünk el addig A határig, ameddig a gazdasági egzisztenciák sérelme nélkü] íregola­hatjuk a ke r dest, de vigyázzanak azek, akik tovább akarnak megni, mert ' /Folvt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom