Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2
1929-11-20 [026]
Kézirat. // ! }j U 8 Z 0 n V " * - ü c - - kind-ls. Budapest, 1929. november 20. SHáxpEst>;cia5iaxnHBXHHbEx:xXI*ovf .260 . ; H. I R ü K . A KB. 53|SPKLMI SZAKOKTATÁS EEFORL: J.KOL FOGLALKOZÓ ANilnT KáKILJDIK NAP JA. # Szerdán este a Cobden Szövetség a Kereskedelmi Csarnok előadótermében felvitatta a kereskedelmi szakoktatás reformjának ankétjét. Az elnöklő H " 1 " s i Fison r Ödön üdvözölte a megjelenteket s közölte, Rogy a következő négy hozzászóló tartja meg előadását: dr. S c h n c k Béla, D r u o k e r Géza, P u r é b 1 Győző és K r i z a x stván. Az elnök megnyitó szavai után > c h a c k Béla ny. főigazgató "zzal kezdte előadását, hogy a kereskedelmi szakoktatás reformja a háború okozta nagy gazdasági változásod .racionalizálásnak és mechanilizálásnak egyre nagyobb térhódítása következteben világszerte napirenden vannak. Foglalkozott Eber Antal kifogásaival és a nehezményezett pedagógiai kérdésekkel, amelyo 1azzal fejezett be, hogy ezen az ankéten nem lehet foglnlk zni a lokális kér d 3so 1r1-el> mert ' az ankét az egó ;z kereskedelmi szakoktatás reformjával foglalkozik, lemertette a külföldi kereskedelmi szakoktatást és rámutatott arr n, hogy a különböze országok viszonyai kizárják azt hogy egyforma -"lapokon történj 3k ez oktatás, "' u.-*Jti> ,o.JUU Után~ P- r u c k e r Géza az OEKE alelnöke|Tgen sokban ellenkező "éloményen van, mint az előadó, hint gyakorlati szakember megállapítja, hogy a szakoktatás eredményevei megelégedve nem lehet, mert a, kollö eleképzettség hiányában a kereskedelmi aákolát végzettek hézagos tudassál lépnek " gyakorlati életbe. Felemlítette, hogy ellentétben külföldi példákkal a közönség érdeklődése ugy az oktat 3s, de különösen a ssnkokt"t.'.si kérdések iránt igen csekély és az iskolát a szakemberek, a gyakorlati élet emberei nem támogatják érdeklődésükkel. Püré b 1 ' Gyeze tanácsnok azzal kezdte beszédét, hogy háláját fejezte ki - Cobden Szövetségnek és elnökinek az ankét megrendezéséért, mely onn k me gr end e z«3 s 0 v e1 alkalmas módot nyújtott arra, hogy a 3 zekesfóvárost oly kötélről érintő kérdést, mint a szakoktatás ügye, r> szakértő 1 .-: minden rá tege által'nagy közönség előtt megvittatt"ssék és köszönetet mondott Ker Int álnak., ' iórt az elő'dói tiiztet vállalta. Tiltakozott az ellen a beállítás ellen, hogy a kereskedelmi szakoktatá.3 bajai és hibái speciálisan a sr kesfóvárosi községi iskolák hibái, hanem azok a mggyrországi összes keres? kodéImi iskolák közös bajai és hibái. A kereskedelmi oktatás hibáinál és br jálnál leszögezte azt, hogy a fvlsö kereskedelmi oktatás tanterve csak komp promissanmmttl oldható meg. Azonban a szakszerűség nagyobb kidomborítáisa, mely szükségesrázzál a hátránnyal jár, hogy a tanulónak négy évvel hamarább •-ell határoznia afelett, hogy a gazdasági élet mely irányában akar teljes sebb kiképzést. Azután sorravette Eber Antal fejtegetéseinek súlyos tétele-it és a kifogásaival szemben megvédte azokat es azt akikét ért. Miután az -érettségi -cetelekre is kifejtette Éberrel szemben véleményét, beszédét azzal fejezte be, hogy a.mai kor ;skod,lmi iskola 'tulajdonképpen közgazdasági iskola es szükséges volna ezt az iskol"tipust szakiskolai típussá kiépíteni. A K r i z a Istvám főigazgató volt az első olyan felszólaló, aki minl/j don reformtörekvést feleslegesnek tart. /EOT/E.
