Magyar Országos Tudósító, 1929. november/2
1929-11-19 [026]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ 7. törvényszéki kiadás. Budapest, 1929 lnovember 15. Z T J ROMPACHUCCAI ÜGY /folytatás 6.kiadáshoz/ hamis vádaskodás , hanem tényeket, és való eseményeket visszaadó igaz valló más. A törvényszék lelkiismereti megnyugvással vette Wambach Katalin vallomásat őszintének, a vádlottak cselekményét Wambach Katalin vallomása alap^ ján áliapitotta meg. - A vádlottak nem azzal a célzattal mentek a Romba ch-uecai lakás ba, hogy a cselédleányt meggyilkolják,s éppen ezért a törvényszék nem is fogadta el az ügyész álláspontját, s a vádlottakat nem mondta ki bűnösnek a gyilkosság bűntettében. A céljuk az volt, hogy Brandl Izidort a gazdag libakereskedőt kirabolják, s a rablásl tevékenységük közben ölték meg a c.seládleányt, azért, hogy a rablás t véghezvihessék. - A büntetés kiszabásánál a törvényszék enyhitő körülménynek vet te, hogy a bűncselekményt tíz évvel ezelőtt követték el és ez idő alatt a cselekmény súlya alatt önvád alatt állottak,Wallenstein Manónál enyhitő kö rölménynek tekintette a bíróság a büntetlen előéletet is. Wallenstein *dön n él és Tóth Lajosnál s!y osbitó k örülménynek tekintette a törvényszék, hogy b ntetett előéletűek, s hogy a bűncselekmény elk vetése után is állandóan a bűn fertőjében éltek. Wallenstein Manónál súlyosbító körülmény az, hogy az ő közreműködésének köszönhető, hogy egy emberélet esett áldozatul. - Wallenstein Ödön és Tóth Lajos bűnét egyenlő mértékűnek talál ta a biróság, minthogy azonban a szigorított dologház kiszabásánál a vizs galati fogság a büntetésbe nem tudható be, azért kellett Tóth Lajosi büntetésben JSIRJCK. 13 évben megál apitanl. x Kovács Béla dr. ügyészségi alelnök felebbezét jelentet be, mert a törvényszék nem gyilkosság büntet ében mondta ki bűnöseknek a vádlottakat. A vádlottak ártatlanságukat hangoztatva felebbeztek az Ítélet el len, s ugyancsak íelebbezést jelentettek be a védők is, Weisz Ödön dr. védő Wallenstein Manó szabadlábrahelyezés& kér te, Kovács Béla dr. ügyészsgi alelnök az indítványhoz nem járult hozzá, sa törvényszék azt e 1 is utasította. /MOT/Sz. AZ IPARI TITOK ÉS VERSENYTILALMI MEGÁL APODÁS. Az .iparjogvédelmi Egyesület Baumgarten Nándor dr. elnöklése mellett vltaűJést ranflgaett, amelyen Meszlény" Artúr dr. egyetemi magántanár, ügyvéd az ipari ' titok védelme és a versenytilalmi megállapodás cimmel előadást tartott. Kimutatta, hogy az ipari titok oltalmát a tisztességtelen versenyről saóló törvény asak igen hiányosan valósitja meg, egyéb jogi védelmet pedig a fennálló jog egyáltalán nemnyujt,sA Kívánalmak mögött . *is mmamra meghúzódik ezenkívül a kormány részéről legutóbb közzétett és a magántisztviselők és kereskedősegédek szolgálati viszonyáról szóló törvénytervezet . X3 >k versenytilalmi megállapodás érvényessége kérdésében nagyjában kielégítőnek találja az előadó a felsőbíróságaink által kialakított jegelteket s as emiitett törvénytervezet messzemenő korlátozó rendéIkezé selvel szemben smlyos aggályokat lát különösen abban az irányban, hogy az imlltot* megállapodás érvényességét ^sak 6ooo pengő évi illetmáncrel biró 3lkalrra ottai szemben ismeri el és hogy a munkaadót a versenytilalom időtartamának egy részére az illetmények továbbfizetésére kötelezi. Az érteres jogi fejtegetéseket x szépszámú és előkelő jorcászközenség hallgatta vtgig. /MOT/SY,
